Egy diplomás rendőr vagy katona kétszer annyit keres, mint egy tanár.
A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató, amiről a HVG számolt be. Ez különösen szembetűnő a fegyveres testületek diplomásaihoz képest, ahol 1,8-2,1-szeres a többlet, de a (sok érettségizettet is foglalkoztató) rendőrségi átlag is 22-42 százalékkal magasabb, mint az alap- és középfokú oktatásban foglakoztatott diplomások keresete. Ráadásul a különbség nő az életkor szerint (a 30 év alatti rendőrök keresete 24-43 százalékkal haladja meg a pedagógusukét, ami 50 év felett 45-66 százalékra nő).
A kormányzati javaslat szerint a 2025-ig terjedő időszakban 77 százalékkal emelik a pedagógusok keresetét, amely a kormányzati várakozások – és az EU felé az emelés forrásáért tett ígéret – szerint akkorra a diplomás átlagbér 80 százalékát fogja elérni. Ekkora emelés önmagában is leértékeli a pedagógus hivatást, hiszen ugyanannyi idejű tanulást 20 százalékkal kevesebbre értékel – teszi hozzá zárójelben a GKI. További probléma, hogy a kormány a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz kívánja felzárkóztatni a – főiskolai és az egyetemi diplomás kereset között 43 százalékos különbség van a KSH adatai szerint.
A GKI becslése szerint a kormányzati javaslat 2025-ig összesen közel 892 milliárd forintba kerülne úgy, hogy 2025-ben 480 milliárd forinttal lenne több kiadás, mint 2022-ben. A nettó költségvetési kiadás ugyanakkor 2025-ig összesen 525 milliárd forintra rúg, s 2025-ben 311 milliárd forintot tesz ki – a különbség oka, hogy a tanárok bruttó béréből az adók és a járulékok visszafolynak a költségvetésbe.
A GKI számításai alapján a pedagógusok bérére fordítandó forrás a központi költségvetés számára egyáltalán nem egy kigazdálkodhatatlan összeg.