A kora tavaszi időjárásunk veszélyforrása a komoly károkat okozó, erős lehűlések lehetnek. A rügypattanás és a lombfakadás lassan megindul, azonban az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyekké válnak, így a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok igen jelentős károkat okozhatnak e szervekben – hívja fel a figyelmet Sipos Gazda.
A növényorvos arról írt blogjában, az eddigi megfigyelések és tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kajszi- és őszibarackfák gyakran szenvednek tavaszi fagykárt hazánk területén. Míg hazánkban őshonos meggy, cseresznye és alma jóval ritkábban. A virágzás idején érkezett jelentős lehűlés és a vele járó hajnali fagyok hatására, a fákon lévő termőrügyek és nyíló vagy kinyílt virágok nagyon könnyen károsodhatnak, elfagyhatnak. Ennek kiemelt következménye lehet a terméskiesés.
A tavaszi fagyok elleni védekezésre ma már jó néhány megoldás áll rendelkezésre, de tökéletes módszer nincs. Egyik módszer, hogy kora tavasszal napközben folyamatosan öntözzük a fák törzsét. A víz párolgása hőelvonással jár, ez csökkenti a gyümölcsfák hőmérsékletét, így 1-2 héttel is kitolható a gyümölcsfák virágzásának kezdete.
További módszerek lehetnek:
- a hideg levegő halmozódásának akadályozása (légkeverés),
- hőtermelés fokozása tüzelőanyagok égetésével (ültetvényfűtés, Frostbuster),
- a hőkisugárzás csökkentése (füstölés, ködösítés),
- hőtermelés a víz fagyáshőjének felszabadításával (fagyvédelmi öntözés),
- fa törzsének meszelése.