Nem rémhírterjesztés, ha az állított tény vitatott

Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában.

Az Ab szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott Btk.-tényállás a közlések szűk körére vonatkozik, a „tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre.

A vizsgált büntetőjogi rendelkezés csak olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett, és azzal különleges jogrend idején valóban akadályozza vagy akadályozhatja a védekezést. Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott és csak későbbiekben bizonyul hamisnak, ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre.

Alkotmánybíróságkülönleges jogrendrémhírterjesztés