December 7-én elfogadta az Országgyűlés azt a jogszabályt, amely a kormány szándéka szerint egyszerűsítené a geotermikus energiával kapcsolatos engedélyeztetési eljárásokat. A Magyar Geotermális Egyesület azonban nem javasolta a törvény elfogadását abban a formában, ahogy azt a kabinet előterjesztette.
A kormány október 21-i ülésén döntött arról, hogy az egyre fokozódó energiaválság miatt növelné a geotermikus hő szerepét az ellátásban. Ennek érdekében a kinyerés és az energetikai hasznosítás engedélyezési és felügyeleti hatásköreit teljes egészében a bányafelügyeletre bízná azzal, hogy az eljárásokat egyszerűsítsék. A bányászati törvény módosítására november 2-án benyújtott törvényjavaslatot azonban a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) több okból sem támogatja.
Szita Gábor MGtE-elnök ugyanis úgy véli, a vízjogi engedélyezés nem egyszerű dolog, de a szakma már begyakorolta, ismeri, még ha időközben voltak is változások. A megjelent törvénytervezet alapján a geotermikus hasznosítás engedélyezése a jelenleginél nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb lesz azáltal, hogy a bányafelügyelethez kerül. Az új tervezet ugyanis megtartja azt a hármas tagozódást, amely a bányászati engedélyezésnél megszokott. Eddig a termálvíz hasznosításához a vízjogi engedélyezés egy lépésben történt.
A bányafelügyelet adna ki kutatási engedélyt a geotermikus energiával kapcsolatban, ez a szervezet állapítana meg geotermikus védőidomot (a földkéreg e célra elhatárolt része) a geotermikus energia kinyeréséhez, és a hivatal kötne szerződést a bányavállalkozóval a geotermikus energia hasznosítására. Szerencsére a szakemberek javaslatát némileg figyelembe vették a végső változatban, ezért az elsődlegesen gyógyászati, illetve elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz-kitermelés engedélyezése megmarad a vízügynél. A fűtésre használható geotermikus hő esetében viszont a bányahatóság lesz az illetékes, és úgy tűnik az eljárás továbbra is elég bonyolult lesz, így az elsődleges célt, miszerint a bürokráciát csökkentsék, nem éri el a törvénymódosítás.