2026-ig biztos nem lesz gyorsforgalmi összeköttetés Csongrád-Csanád és Békés vármegye központjai között, és ha egyszer meg is indul az építkezés, a 47-es főutat fogják négysávosítani, de majd csak sokára.
A kormány 2025-re tűzte ki célul, hogy valamennyi megyei jogú várost beköti a gyorsforgalmi hálózatba – írta a napokban a fideszes sajtóbirodalomhoz tartozó Világgazdaság -, ám ebből nagyszabású tervből Hódmezővásárhely biztosan kimarad. Legalábbis erről árulkodik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. múlt év végén közzétett hirdetménye.
2021 elejére készült el a tervezett M9-es gyorsforgalmi út Szeged és Debrecen közötti szakaszának részletes megvalósíthatósági tanulmánya, amely Békéscsabáig egy, Békéscsaba és Debrecen között két nyomvonalat javasolt. A Szeged és Békéscsaba közötti szakasz párhuzamos lett volna a 47-es főúttal, de ezt az elképzelést felülírták. A nyomvonalat kidolgozó mérnöki irodákkal kötött szerződést ugyanis 2022 végén módosította a megbízó állami cég. A tervező konzorcium, a Roden Kft. és a Tura-Terv Kft. alkotta páros közel 349 millió forintért vállalta el eredetileg, hogy elkészíti a projekttel kapcsolatos döntéselőkészítő tanulmányt, a környezetvédelmi hatásvizsgálatot, a tanulmánytervet, a költség-haszon vizsgálatot, illetve a közúti biztonsági hatásvizsgálatot.
A december 7-én aláírt új egyezség szerint 393 millió forint illeti a megbízott cégeket, hogy megalkossák a Békéscsaba-Szeged 2×2 forgalmi sávos főúti összeköttetés tanulmánytervét. A feladat végrehajtására 1161 napot, vagyis több mint 3 évet kapott a konzorcium.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt is kikötötte, hogy a tervezés során kerüljön előtérbe a meglévő 47-es számú főút minél hosszabb szakaszainak felhasználása, az önálló szakaszolhatósági, ütemezett kiépítési lehetőségek vizsgálatának eddigiekhez képest kiemeltebb szerepe.