Az üzemeltető a helyi politika küzdőtere áldozatának tartja magát, pedig csak egy korábbi trafikmutyira tett pontot még tavaly a bíróság jogerős ítélete.
„Ezúton tájékoztatom mindazokat, akik kedvelték dohányboltomat és megtiszteltek azzal, hogy nálam vásároltak, a Churchill január 16-án bezárt. Üzletem, számomra érthetetlen módon a helyi politika küzdőterévé vált, mely küzdelemnek fiatal vállalkozóként én is, alkalmazottaim is áldozatai lettünk. Az üzlet bezárásával ugyan még nem látszik a politikai erőviszonyok eltolódása, de tudomásul vettük a „magasabb szempontokat”, továbblépünk. „You will never reach your destination if you stop and throw stones at every dog that barks” (azaz: Soha nem éred el a célod, ha megállsz és kövekkel dobálsz minden ugató kutyát” W. Churchill – olvasható a Németh László utcai dohánybolt Facebook oldalán.
A dohánybolt bezárására egyébként olvasóink csak most hívták fel a figyelmünket.
A dohánybolt üzemeltetésére szóló engedélyt Checzer Péter kapta meg még 2013. július elsején, s az 2033. június 30-ig szólt – olvasható a dohányfelügyeletet is ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján.
A Curchill dohánybolt az első, mely nem a forgalom kiesésével, a Covid járvánnyal, hanem a helyi politikával magyarázza a bezárását. Tévesen.
Mint azt korábban megírtuk : tavaly jogerősen pert vesztett a C. P. a vásárhelyi önkormányzat ellen. A jogerős ítélet szerint az egykori vásárhelyi aljegyző fia 2013-ban 25 ezer forintért bérbe vett, majd dohánybolttá alakított és trafikként működtetett üzlethelyiség átalakításának teljes költségét, összesen 6 millió 397 ezer 432 forintot az önkormányzattal fizettette meg. Részben bérleti díj, helyi iparűzési adó és közterület-használati díj beszámítása révén, nagyobbrészt (4 millió 490 ezer 806 forint) azonban egy konkrét, 2017. májusi banki átutalás formájában kapta azt meg a vállalkozó az akkori vásárhelyi önkormányzattól szabálytalanul, mindenféle szerződéses jogalap nélkül. Tehát az üzlethelyiség teljes felújítását (pl. nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítése, klímaberendezés, teljes bútorzat, arculati elemek stb.) Hódmezővásárhely fizette ki, azonban a bérleti díjat nem emelték meg, az maradt havi 25.000 forint, holott a frissen felújított és korszerűsített, valamint teljes mértékben berendezett dohánybolt piaci bérleti díja ennek az összegnek a többszöröse lett volna.
A bérleti díj beszámításáról szóló szerződés felülvizsgálata során, 2019-ben észlelte az önkormányzat, hogy az ingatlan nincs a tulajdonában, tulajdonosa a Magyar Állam. (Az ingatlan bejegyzett kezelője a HVSZ Zrt. volt, ezen kezelői jogot azonban 2022-ben töröltette a Magyar Államot képviselő MNV Zrt. egy jogszabályi rendelkezés alapján.) Erre tekintettel 2019-ben a bérleti szerződést a város felmondta, majd pert indított C. P. ellen a fenti, szabálytalanul kifizetett 6 millió 397 ezer 432 forint felújítási költség visszafizetése iránt.
Keresetükben annak megállapítását is kérték, hogy a bérbeszámítási megállapodás azért semmis, mert az a jóerkölcsbe ütközik, hiszen az egyik vezető állású köztisztviselő rokona által nyitott dohánybolt felújítását és teljes berendezését az adófizetők pénzéből úgy fizették ki, hogy az önkormányzat ennek hasznából semmilyen módon, különösen a bérleti díj emelése révén nem részesült.
Az ügyben csaknem három év után született a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság előtt elsőfokú ítélet 2022. február 25-én. A bíróság megállapította, hogy a bérbeszámítási megállapodás annak valamennyi későbbi módosításával együtt érvénytelen, mivel az a vásárhelyi önkormányzat nem volt az ingatlan tulajdonosa, azt bérbe sem adhatta volna, az érvénytelen (létre sem jött) bérleti szerződés alapján pedig nem volt köteles a felújítási költségek megtérítésére.
A teljes összegből végül 5 millió 142 ezer 456 forint visszafizetésére kötelezte a bíróság a volt bérlőt.
Mivel a bérbeszámítási megállapodás semmisségét más okból megállapította, az ítélet a jóerkölcsbe ütközést már nem vizsgálta.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, azonban ennek során eljárási hibát vétett, ezért a bíróság a fellebbezését visszautasította, így az elsőfokú ítélet 2022. szeptember 29-én jogerőre emelkedett. Azaz C. P-nek vissza kellett fizetnie a bíróság által megállapított, szabálytalanul felvett összeget.