Elsősorban egyes keleti megyékben. A kezelők halálos fenyegetéseket is kaptak már. Több helyütt már egyfajta modern ,,boszorkányüldözést” látnak bele a dologba. Végülis a nagy szegedi boszorkányper is egy aszállyal kezdődött. Most persze azért eddig nem fognak a dolgok elfajulni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mindenesetre feljelentést tett, és visszahívta a rendszert a fenyegetett helyeken.
Egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért, írja az Agrotrend.
Minden fórumon megjegyzik, ez nélkülöz minden tudományos alapot. Mivel azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, amellett, hogy jogi lépéseket is tesz, félti munkavállalói biztonságát, ezért ezekben a körzetekben leállították a jégkármérséklő rendszert, így ezeken a területeken csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, írják.
Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer, írja az Agrotrend.
A jelenlegi extrém aszály nem csak hazánkban, de Európa több országára is jellemző, ott is, ahol nem működik jégkár mérséklő rendszer.
Az is kiderült, hogy 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg.