Továbbra sincs boldogabb ország a világon Finnországnál, írja a CNN az ENSZ egyik szervezetének megbízásából készült felmérés alapján. Hangsúlyozzák: az adatok felvétele még jóval azelőtt készült, hogy Oroszország február végén háborút indított Ukrajna ellen, így az elmúlt hetek történéseit nem tükrözi a tanulmány.
A tizedszer kiadott jelentés azokat a tényezőket vizsgálta közel 150 országban, melyek általában boldogabb életet eredményeznek. Ezek közé tartozik az egészségben eltöltött várható élettartam, a társadalmi szabadság, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP), a szociális támogatások a nehézségek idején, a korrupció mértéke, valamint a közösségbe vetett bizalom.
Az első tíz helyezett között nyolc európai, ezen belül pedig öt észak-európai ország szerepel. A zsinórban ötödször első finnek mögött a dánok végeztek, a harmadik pedig Izland lett. Őket követi sorrendben Svájc, Hollandia, Luxemburg, Svédország, Norvégia, Izrael és Új-Zéland.
A jelenlegi húsz legboldogabb ország között számon tartják még többek között az Egyesült Államokat (16.) és az Egyesült Királyságot (17.) is.
Magyarország a felmérés szerint napjainkban az 51. legboldogabb ország a világon. Rossz hír, hogy szomszédaink közül Ukrajna (98.) kivételével mindenki előttünk áll: Ausztria a 11., Szlovénia a 22., Románia a 28., Szlovákia a 35., míg Szerbia a 43. A V4-ek többi országa közül Csehország a 18., Lengyelország pedig a 48. helyen áll a boldogságlistán.
Magyarország 2020-ban még a 43. helyen állt, 2021-ben már nyolc hellyel szorult hátrébb.
Hazánk előtt közvetlenül Kuwaitot tartják szám, mögöttünk pedig Mauritius szerepel. Boldogság szempontjából jobban állunk, mint Japán (54.), Portugália (56.), Dél-Korea (59.) vagy éppen Kína (72.). A világ legkevésbé boldog országa a tavaly ismét a tálibok kezére kerülő Afganisztán (146.).
A kutatás értékelésében megjegyzik, hogy az elmúlt két évet meghatározó koronavírus-járvány nagyban befolyásolta az emberek életét, de összességében a pozitív és negatív hatások az általános boldogság szempontjából kiegyenlítették egymást. Míg például a fiatalok elégedettsége az életükkel kapcsolatban valamelyest csökkent, a 60 év felettiek esetében némi emelkedést mértek.
A felmérés legváratlanabb megállapítása, hogy világszerte jócskán emelkedett a jóindulat mindhárom formája, melyről a kutatást készítő Gallup megkérdezi az embereket. Ezek alapján a jótékonysági adakozás, az idegenek megsegítése és az önkéntesség a világ minden régiójában megugrott, feltehetően a Covid-19-nek köszönhetően.