Eddig teljesen ismeretlen feladatkörrel és kifejezéssel találkoztunk egy bő hónappal ezelőtt: kórházparancsnok. Nagy Levente őrnagy, a Bocskai dandár katonája a vásárhelyi intézményben kapta ezt a munkakört.
– Békés megyéből származom, 2000-ben kezdtem meg tanulmányaimat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Karán, melynek elvégzése után 2004-ben avattak tisztnek. Első tiszti beosztásomat Hódmezővásárhelyen kaptam, azóta is itt teljesítek szolgálatot különböző beosztásokban, szakaszparancsnoktól törzsbeosztásokon át a jelenlegi zászlóalj törzsfőnöki beosztásomig, Ezek mellett többször részt vettem külföldi missziós szerepvállalásokban is. Mielőtt ideköltöztem 16 évvel ezelőtt nem igazán ismertem Hódmezővásárhelyt, de az elmúlt években megkedveltem – így foglalta össze az eddigi katonai pályáját Nagy Levente őrnagy, a vásárhelyi kórház kórházparancsnoka.
Kórházparancsnok feladatkörrel eddig nem találkoztunk hazánkban, érthető, hogy nagy érdeklődés övezi a személyüket: mi a feladatuk, mit csinálnak egyáltalán az intézményekben. Nagy Levente számára is új volt a feladat, eddigi pályafutása alatt nem vett részt hasonlóban, ez neki is új helyzet, mondta. A feladatra az elöljárói azért jelölték ki, mert úgy vélték, az őrnagy az eddigi munkája alapján alkalmas erre, ő pedig megtesz mindent azért, hogy alakulatnál megszokott magas színvonalon végezze a tevékenységét a kórházban is, szögezte le.
– Miután átvettem a Magyarország miniszterelnöke által aláírt megbízólevelemet, másnap reggel 8-kor bemutatkoztam dr. Kallai Árpád főigazgatónak, akivel átbeszéltük a kórház helyzetét és az addigi, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatosan tett intézkedéseket, lépéseket, majd bemutatott az intézmény vezetőinek. Az első pár nap a helyszínek, eljárások és folyamatok megismerésével telt Hódmezővásárhelyen, Makón és Kakasszéken. Jelenleg a kórház a munkahelyem, itt kezdek reggel és innen megyek haza délután. Alapvetően hivatali munkarendben dolgozunk, bár természetesen ettől a feladataink ellátása érdekében el tudunk térni. Fele-fele arányban irodai – és „terepmunkáról” van szó, azaz a kórház különböző területein, osztályain is akadnak tennivalók. A laktanyai munkakörömből fakadó feladataimat tehát másnak kell ellátni, így most rá nagyobb nyomás helyezkedik. A hódmezővásárhelyi laktanyából egy logisztikus altisztet jelöltek ki mellém, aki szakmai tapasztalataival segíti a feladatomat. Az ő munkája nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy eredményesek legyünk – részletezte kérdésünkre a jelenlegi munkakört.
A munkanapok rendszerint úgy kezdődnek, hogy a főigazgatóval napi szinten egyeztetnek, de az intézmény más vezetőivel: például az orvosigazgatóval, az ápolási igazgatóval, a gazdasági vezetővel, a műszaki vezetővel, a biztonsági felelőssel. Nagy Levente természetesen minden, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos megbeszélésen részt vesz. A felmerülő témák többnyire a járvány kezelésével függnek össze: a felkészülés, a fejlesztések helyzete, a járványügyi szabályok, a védőeszközök rendelkezésre állása. Eddig az intézmény két esetben kérte sátor felállítását, először a dialízis központ mellé, majd a múlt héten az SBO bejárata elé. A sátrak biztosításában és felépítésében, a szükséges engedélyek megérkezése után, a hódmezővásárhelyi laktanya katonái segédkeztek.
Egy kórházparancsnok feladatai közé tartozik az, hogy az intézmény vezetője köteles lenne végrehajtani azokat a javaslatait, melyek az egészségügyi készlet megóvására vonatkoznak. Ezt úgy kell érteni, részletezte az őrnagy, hogy amennyiben úgy látná, bizonyos, a biztonságot szolgáló intézkedést meg kell hozni, akkor ezt jelezné a főigazgatónak, aki intézkedne annak végrehajtásáról. A készletek felhasználása, hogy azokból mennyit és mire lehet igénybe venni, orvosszakmai kérdés, így nem tartozik a kórházparancsnok kompetenciájába. A készletek tekintetében a folyamatokat kísérik figyelemmel, például hogyan, milyen úton jut el az adott felszerelés a felhasználás helyére. Meglátása szerint a vásárhelyi intézmény eddig is szigorú szabályok között működött, így inkább úgy fogalmaz, hogy külső szemlélőként, eddigi pályafutása alatt megszerzett tapasztalataira alapozva, logisztikus kollégájával javaslatot tett bizonyos folyamatok hatékonyabbá tételére a raktározás és a biztonság területén. Az elmúlt bő egy hónapban nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a páciensek is elfogadták, hogy része a kórház napi életének. Az érkezők látják, ahogy ellenőrzései során járja az intézményt. A kapcsolattartás kimerül udvariassági formulákban, köszönhetően annak, hogy az intézménybe érkező páciensek kérés nélkül betartják a járvánnyal összefüggésben hozott rájuk vonatkozó szabályokat.
– Hogy mi lesz az intézményben végzett munkából számomra a legemlékezetesebb? Talán az, hogy ebben a nehéz és bonyolult helyzetben milyen odaadással látják el feladataikat az intézmény dolgozói, – a teljesség igénye nélkül – az orvosok, ápolok, beteghordók, a gazdasági, vagy műszaki területen dolgozók – összegezte.