Interjút közölt a 24.hu Győri-Dani Lajossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnökével. Az interjúban elmondta, a magyarországiak nagyon segítőkészek, mindig is kell pár nap, amíg össze tudják hangolni az infrastruktúrát. Érkezik segítség civilektől, az önkormányzatoknak és az államnak azonban össze kell hangolni a tevékenységét, melyhez az utóbbi elsősorban pénzbeli adományokkal járulhat hozzá. Nem kívánja, de vannak félelme azzal kapcsolatban, hogy bizonyos feltételek esetén átfordul a segítő közhangulat. Lapszemlénk következik.
Hosszú interjút közölt a 24.hu Győri-Dani Lajossal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnökével. Az alelnök ebben elmondta, hogy a határokon a harmadik napra szűnt meg a káosz, és alakult ki az a rendszer a menekültválság elején. Ekkor jöttek létre az Ukrajna felől menekülő emberekkel foglalkozó a fix segítőpontok, kijelölték a szállásnyújtó és az adminisztratív ellátásoknak a helyszínét, működési módját. Azt is hozzátette, ez egy természetes folyamat, hiszen a háború kirobbanásáról ők is csak a hivatalos híradásokból szereztek tudomást, ez így helyes, nem lenne jó, ha ők, mint karitatív szervezet titkos állami információk birtokában lennének.
A kezdetek során arról például már az első nap megegyeztek, hogy az egyes karitatív szervezetek melyik határállomáson dolgoznak. Beregsurány lett a Magyar Máltai Szeretetszolgálaté, Barabás a Katolikus Karitászé, Lónya a Magyar Vöröskereszté, Záhony a reformátusoké, Tiszabecs pedig a baptistáké. Miután a harmadik-negyedik napon már látható volt, hogy ki mire képes a saját területén, onnantól kezdve besegítettek egymásnak.
Nehéz az önkormányzatok helyzete – az állam pénzzel és apparátussal segít
A segélyszervezetekhez képest a helyi önkormányzatok jóval nehezebb helyzetben vannak, nem készülhettek fel, hiszen korábban soha nem kellett ilyen feladatokat ellátniuk, mondta. Őket a hatóságok vezénylik, erejükhöz képest próbálják végrehajtani a meghatározott feladatokat. Egyébként a hatékony kommunikációs rendszer kialakításához is kellett négy-öt nap, a máltaisoknál például addigra állt föl az a stáb, amely átvette tőle, mint alelnöktől a beérkező telefonok és emailek kezelését.
Először is az állam konkrét feladatokkal bízza meg a segélyszervezeteket, és ehhez rendeli a forrást is, nyilatkozta az interjúban. Másrészt rengeteg olyan feladat van, amit sem az önkormányzatok, sem a civilek nem tudnak megoldani. Ezek jó része olyan háttérfeladat, amiket állami szervezetek, hatóságok látnak el. Példaként említette, hogy gyakran érkeznek úgy családok, hogy csak a szülőknek van úti okmányuk, a gyerekek személyazonosságát csak a keresztlevelükkel tudják igazolni. Erre a problémára például rendkívül gyorsan reagáltak az állami szervek, és lehetővé tették a keresztleveles határátlépést. Azt látja, hogy az állam által kiosztott feladatokat a rendőrség, a katasztrófavédelem, az idegenrendészeti főigazgatóság és a különböző hatóságok komoly erőbedobással végzik. A pályaudvarokon például a legtöbbször a katasztrófavédelem emberei segítenek azoknak a menekülteknek, akiknek nincs hova menniük, ők szervezik az elsődleges szállásnyújtást.
Kulcskérdés a menekültek elhelyezése – a szállodákban már nem sokáig tudnak fizetni
Talán nem kellene annyi szálláshelyet bérelni, ha nem zárták volna be az elmúlt években a kiskunhalasi, a debreceni vagy a bicskei befogadó állomásokat, nem? – kérdezte a 24.hu újságírója, erre Győri-Dani Lajos azt felelte, hogy ekkora menekülthullámnál nem sokat érne a bezárt befogadó állomások újranyitása, mivel jelenleg két ilyen állomás működik az országban – Balassagyarmaton és Vámosszabadiban –, és békeidőben ezeknek bőven elegendő a kapacitása. Ha most is működne még az összes korábbi létesítmény, akkor is muszáj lenne bérelni szállást a menekülteknek, árulta el, mint ahogy azt is, hogy eddig már több százezer ember jött át Ukrajnából, és nagyon sokan közülük nem szerepelnek a menedékkérők nyilvántartásában, mert egyelőre senkitől nem kértek segítséget. A létszámukra csak becsléseik vannak, százezernél is többen lehetnek, akik Ukrajnából érkezve egyelőre nem menekültként, hanem hivatalosan turistaként – három hónapig érvényes uniós turistavízummal – tartózkodnak Magyarországon.
Azt is elmondta, a budapesti hotelek tele vannak ukránokkal, de már jelentkeztek a szállodások azzal, hogy a vendégeik jelezték, nem fogják tudni sokáig fizetni a szobákat. Az ő elhelyezésük hamarosan egy nagyon komoly megoldandó feladat lesz. Most az történik, mondta, hogy mindenki próbálja felmérni a szálláskapacitásait. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat is vizsgálja, hogy a szociális intézményeikben hány helyet tudnának fölszabadítan, amúgy talán egy ezres nagyságrendben. Szükség lesz tehát az összefogásra.
Úgy számolnak, hogy nagyjából százezres létszámban maradhatnak menekültek Magyarországon tartósabban. Például azért, mert közel harmincezer, munkavállalási engedéllyel rendelkező ukrajnai állampolgár tartózkodik már egy ideje életvitelszerűen hazánkban, ők jórészt multinacionális vállalatoknál dolgoznak. Most a családjuk is ide fog jönni, vagy már itt is van.
Újságírói kérdésre az alelnök azt felelte, az a céluk, hogy a mindenkori kommunikációjuk a küldetésükre vonatkozzon, és soha ne lehessen összekeverni egy politikai állásfoglalással.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz – a különböző állami támogatásokat nem számolva – eddig összesen közel 600 millió forint pénzadomány, és ennél is nagyobb, nagyjából egymilliárdos tárgyi adomány érkezett. Állami támogatásból két nagyobb csomagot szavazott meg a kormányzat, ez szervezetenként 500 millió forintot jelent, és 200 milliót kapnak a Hungary Helpsen keresztül is kifejezetten a határon túli feladatok ellátására.
A közeljövő aktuálisan legnagyobb kérdése a szálláshelyek lesznek. De akad más is: elegendő-e az egészségügyi rendszer kapacitása a menekültek tartós ellátására, milyen dokumentumokkal kell ellátni ezeket az embereket, ki fogja kiváltani a gyógyszereiket, hova járnak majd iskolába a gyerekeik és így tovább. Hétről hétre új problémákba fognak beleütközni, viszont pontosan prognosztizálható, hogy mik lesznek ezek.
Várhatóan lesznek türelmetlen hangok
Az interjú végén elmondta, a magyar emberek által tapasztalható mostani lelkesedés teljesen természetesen csökkenni fog. Hasonlatként említette, ha egy focimeccs 90 percig tart, akkor a B-közép még az utolsó percben is lelkesen szurkol. Ám ha egy mérkőzés 500 percig tartana, akkor hazamenne vagy elaludna a nézősereg. A magyar társadalom lelkesedése is le fog lohadni, kevesebb lesz az önkéntes, csökkennek majd az adományok. Amit az emberek oda tudnak adni a menekülteknek, azt ezekben a pillanatokban adják oda. A jelenlegi helyzetben az eddig beérkezett pénz- és tárgyi adományok egy féléves, bizonyos területeken akár egyéves működés lehetőségét is megalapozták. Ez persze változhat, ha többszöröződik a menekülők száma.
Előbb utóbb lesznek ellenséges hangok is. Az 1989-es romániai forradalom és a 2001-es nagy tiszai árvíz. Mindkét esetben – az egyik egy humanitárius, a másik egy természeti katasztrófa volt – megmozdult az egész magyar társadalom, a segítés mértéke és intenzitása is felülmúlt minden képzeletet. Mégis, egy ponton, mind a kettőnél megfordult a közhangulat. Az erdélyi magyar testvérünkből román migráns lett, az árvizet meg sokan aranyvíznek titulálták.
Hogy milyen esetben következhet ez be? Például ha két hónap múlva a Keleti pályaudvaron még mindig szervezetlenül érkeznek az emberek, ha Budapest közlekedése ellehetetlenül, ha menekültek sátoroznak a parkokban és a játszótereken.
A teljes interjút olvassák el a 24.hu oldalán.