A vásárhelyiek nem felejtenek – erről tanúskodik a hódmezővásárhelyi Népújság 1942. november 2-i számában megjelent cikk.
„A pesti főkapitányság bűnügyi osztályán érdekes letartóztatások történtek. Egy ismert fővárosi jogászt, Kaáli Nagy József 57 éves gyakorló ügyvédet, Károly Jenő orvost, Nagy Benedek mérlegmestert és Béres András magántisztviselőt tartóztatták le többrendbeli csalás és a közéleti tisztaságot védő törvénycikk alapján. A négy letartóztatás előzménye az volt, hogy az ügyvéd és bűntársai nagy összegekért vállalkoztak zsidóknak a munkatáborokból való kiszabadítására.
Nem volt semmi összeköttetésük, de állandóan arra hivatkoztak, hogy előkelő ismerőseik vannak, akik párezer pengőért elintézik a zsidók kiszabadítását. A legkisebb összeg, amit felvettek, 4000 pengő volt, azonban a károsultak listáján 10-12.000 pengős tételek is szerepelnek.
A legérdekesebb a dologban az, hogy Béres András, aki különben nyilas érzelmű, járt el különböző helyeken és minden befolyását arra fektette, hogy a zsidókat azonnal hívják be munkatáborba. Minden egyes esetben 1000 pengőt vett fel az ügyvédtől és az orvostól «a kedvező elintézésért.» A főkapitányságról átkísérték az ügyészség fogházába a négy letartóztatottat, azonban még nem fejeződött be a nyomozás, miért az a feltevés, hogy még más szereplői is vannak az ügynek.
A fentiekkel kapcsolatban említjük meg, hogy Kaáli Nagy József valamikor hódmezővásárhelyi ügyvéd volt. Ott lakott a Rothermere-utcában, a Tószegi-féle emeletes házban. Minden lében kanál embernek ismertük. Előbb a Kuruc-ifjak nevében szónokolgatott a Kossuth-téren, mikor pedig a románok Vásárhelyre betolakodtak, a patentírozott «székely» azokkal cimboráskodott. Még emlékszünk azokra a feljelentésekre, amelyeket a vásárhelyi román parancsnokságon tett egyesek ellen, akik nehéz időkben is állták a sarat. Kaáli Nagy Józsefet most elérte a végzete. Végre oda került, ahol régen helye lett volna — a börtönbe.„