Kéregetők és erkölcstelen ifjak zavarták a járókelőket – számolt be a Hód-Mező-Vásárhely című társadalmi hetilap 1873. február 23-i száma.
„Az utolsó vasárnap egyik református templomból a perselyt tartalmával együtt valami kegyes lélek ellopta. Nem csoda, midőn csavargóktól és koldusoktól hemzsegnek az utcák és templomajtók. Bizony kérdésbe lehet tenni, miért fizet a közönség koldusok számára a közadóban évenkint több mint négyezer forintot, hogy ha az utcán csakúgy megadóztatják az élelmes kéregetők most is, mint a régi pátriárkhális időben?
A koldusokra — úgy látszik, nem sok sikerrel, — már több ízben felhívtuk a rendőrség figyelmét, most újólag egy, a közerkölcsiséget közelről érdeklő tényt ajánlunk gondjaiba. Siheder ifjoncok, főleg iparostanoncok napközben is, nevezetesen, még inkább alkonyatkor az utcákon végig egész torkuk szakadtából a legfajtalanabb dalokat éneklik, sőt ha megsejtik, hogy művelt ifjú nő jön velük szemben, vagy közelükbe, arcátlan kedvteléssel annál kihívóbban ordítják erkölcstelen dalaikat. Nem használna, ha egy két torkosabbat galléron csípnének.”