Több bevétellel és ezáltal több fejlesztési lehetőséggel számol a város vezetése.
Februárban fogadták el a város költségvetését, akkor 18 milliárd 215 millió 758 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel.
A költségvetés módosításával kapcsolatosan a közgyűlésen elhangzott, hogy a fő változások a bevételi oldalon történtek. Márciusban ítélték meg a minimálbér és a béremelés kompenzációjának okán egy 300 millió forintos állami bértámogatást. Jelentősebb módosulás még, hogy a helyi vállalkozások által a város iparűzési-adóbevétele a vártnál magasabb volt, ezeket az összegeket májusban lehetett látni.
A többletbevételek egyrészt több fejlesztést tesznek lehetővé. Kiemelték a járda- és útjavítási munkálatokat, valamint hogy visszafizetik a Kovács Küry Időskorúak Otthonának energetikai korszerűsítésére felvett 100 millió forintos beruházási hitel fennmaradó részét. Elhangzott az is, hogy a költségvetés tartható, a fejlesztések haladnak, bár Márki-Zay Péter azt mondta, hogy épp a kormány gátolja, hogy az uniós források megérkezzenek.
A közgyűlésben vita alakult ki a város gazdálkodását illetően. Cseri Tamás szerint a város az utóbbi években 100 milliárd forint értékű fejlesztéseket bukott, Gyöngyösi Ferenc azt kérte, konkretizálja azt, mire gondolt a kormánypárti önkormányzati képviselő. Az alpolgármester szerint az a mintegy 6 milliárd forint, amit az előző vezetések szabálytalanságai miatt kell és kellett a mostani vezetésnek visszafizetni.
Az uszoda kiadásain, a bemelegítő medence gazdaságosságán is vitatkozott Márki-Zay Péter és Benkő Zsolt. Mint ahogy a két fél között abban is élénk vita alakult ki, hogy miért maradnak el a régiónak fontos beruházások, mint az algyői Tisza-híd bővítése, amely beruházást felfüggesztett a Lázár János vezette minisztérium.
A bevételi és kiadási főösszeg 19 milliárd 500 millió 102 ezer forintra módosult. A költségvetés módosítását, majd ezt követően, a vita után, az önkormányzat vagyongazdálkodását a közgyűlés 9 igen, 5 nem szavazat ellenében elfogadta.