Megírtuk, hogy idén a roma kultúra napját egy egész hónapra kiterjedő programsorozattal ünnepli az önkormányzat és a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat. Tóth Istvánt, az önkormányzat roma referensét faggattuk a részletekről.
– Már hagyomány, hogy a roma kultúra napját Hódmezővásárhelyen megünnepeljük. És előfordult már az, hogy több eseményt is szervezett az önkormányzat a roma kultúra napja köré. De most egy egész hónapos lesz ez a történet. Miért?
– Szerettük volna a tágabb társadalmi rétegeket is bevonni ebben a történetbe, a kicsiktől egészen a nagyokig. És próbáltunk olyan programokat létrehozni a lehetőségeinkhez képest, ami színvonalas, tartalmas és sok olyan szegmense van, ami érdekelheti a közönséget.
Az első alkalom az április 7-e, 17 óra, a városi könyvtár. Egy nagyon tehetséges és nagyon odaadó szívű művésszel szeretnénk megismertetni a hódmezővásárhelyi polgárokat. Ő Gaudi Márton, aki egyébként szobrász és festőművész. Nagyon fontos, hogy autodidakta módon sajátította el a művészetet és a cigány gyökereket és érzelemvilágot próbálja bemutatni a festményein és a szobrain keresztül. A kiállítás a roma kultúra napja eseménysorozatnak a megnyitója is.
– Nagyon sok programot óvodákban, iskolákban szerveztek. Miért fontos ez?
– Úgy gondoljuk, hogy kiemelten fontos az érzékenyítés, ami tulajdonképpen oda-vissza kell működjön, azaz a többségi és a kisebbségi csoportot is érinti. Nagyon sokszor hangsúlyoztam már az elmúlt években, hogy a legkisebb korban tudjuk elkezdeni ezt az érzékenyítést. Azért esett az óvodásokra a választás, mert talán ők a legbefogadóbbak, hogy azt a kultúrát, ami jelen van a cigányságnál, azt be tudják fogadni és el tudják kicsit sajátítani. Nemcsak a történelmi hátteret, hanem a kulturális, művészeti dolgokat is.
Nagyon érdekes program lesz például április 8-án az Észak utcai óvodában, amit a CNÖ szervez teljes egészében, egy amolyan kultúrfröccs, ahol lesz mese, bemutató, lesz bodagkészítés, vagy bokoli készítés, és lesz egy nagyon különleges dolog is. Ez pedig nem más, mint a cigány hagyományos motívumokkal díszített, népviseletre hajazó ruhák megismertetése a gyerekekkel. Gyönyörű cigány ruhákat fognak majd bemutatni, és ráadásul ami nagyon nagy büszkeséggel tölt el az az, hogy egy vásárhelyi család gyártja ezeket a saját márkás ruhákat, tehát ruhabemutató is lesz ezen az alkalmon, ami az ovisoknak és szüleiknek szól. De szervezünk cigánymesék köré szerveződő programot, illetve iskolásoknak is kínálunk egy találkozót Tisza Sándor faművessel. Lehetőséget adunk majd kézműves foglalkozásokra is.
– Ha már szóba került a bokoli, vagy cigánykenyér, lesz egy olyan alkalom, amikor bárki megkóstolhatja az ízes cigány ételeket.
– A Cigányok főztje nevet adtuk ennek a programpontnak, kedves barátunk Ásós Géza, a békési Kira Vendéglő tulajdonosa – ami az első cigányétterem Magyarországon – települ ki a CIMET-re, itt lesznek kaphatóak a cigány konyha remekei. Én azt gondolom, hogy nem csak és kizárólag a gasztronómia tartozik a roma kultúrához, de ez is az egyik szerves része. Ezt a húsvétoló ünnepségünkön is megtapasztalhatják a lakosok, április 18-án, délután 15 órától a Petőfi utca 6 udvarán található központunkban szervezünk egy Húsvétolót, ahol a cigány hagyományoknak megfelelően megkóstolhatjuk például a kenyérlángost. A cigány családok ugyanis már nagypénteken este megkezdik a sonkát. Ez is hozzátartozik a kultúránkhoz. Magyarország, a Kárpát-medence egy olyan kulturális tégely, amiben ez is tökéletesen elfér.
– Az utolsó program április 29-én az Emlékpont konferenciatermében lesz, itt helyi és országos vendégekkel beszélgettek majd, egy sztárvendége is lesz majd az eseménynek.
– Az áprilisi eseménysorozatnak a záróprogramjaként a „Roma és magyar együttélés” címmel szervezünk egy beszélgetést. Meghívottaink között roma és nemroma szakemberek szerepelnek, itt lesz Bódis Kriszta, a Van Helyed! Alapítvány vezetője, Makócs-Mezei Tímea és Szverle Szandra doktoranduszok, Lajos Tibor a Kapcsolat Központ vezetője, Gavodi István a CNÖ képviselője, Dombi Boglárka az Ötletfa Tanoda vezetője és Bángi-Magyar Anna a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője. Szándékosan három-három a részvételi arány, három cigány származású és három nem cigány származású próbál a mai helyzetről, a cigányok a mai helyzetéről együtt gondolkodni, beszélgetni. Ez az esemény április 29-én 16 órától lesz az Emlékpontban.
A roma kultúra hónapjában lesz majd az a díszközgyűlés is, amikor átadják a Mátray Attila-díjat.