A Kossuth téri zászlófelvonást követően az örökmécsesnél tartott megemlékezést Hódmezővásárhely városa, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központtal közösen. Márki-Zay Péter beszédében azt tette fel, egyfajta központi kérdésként: vajon mit tennének ma 1956 hősei? Azt mondta, Nagy Imréhez hasonlóan még Orbán Viktornak sem késő felelős, a nemzetéért tenni akaró vezetővé válnia.
Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ főigazgatója beszédében azt mondta, 1956 története és okai 1944 szeptemberében kezdődtek el, amikor a kommunista világbirodalom elérte a trianoni Magyarország határait Eleknél, Battonyánál, Csanádpalotánál. Innentől az ország sorsa megpecsételődött, és innentől a Kremlből irányították a magyar politikát.
1956-ra az emberek 90%-a elégedetlen volt a politikai rendszerrel, a Rákosi diktatúrával. Megelégelték, hogy a Szovjetunió érdekének megfelelően dőlnek el az ipari, mezőgazdasági, oktatási vagy a geopolitikai kérdések. Társadalmi kötelékek, vallási közösségek, olvasókörök, civil szervezetek bomlottak fel erőszakkal, parancsszóra.
A kommunista diktatúra kiépítésének számos áldozata volt, mondta. Például gazdák, akiket megfosztottak a tulajdonuktól, másokat pedig származásuk, kvalifikáltságuk, nézeteik miatt távolítottak el helyükről. Vásárhelyen is voltak áldozatok,. Közülük először Gyáni Imrét emelte ki, aki október 19-én engedélyezte a Diákparlament összehívását a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1956. október 29-én törvényesen titkos választáson a Nemzeti Bizottság elnökévé választották. November 1-jén jelentős szerepet játszott a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének újjászervezésében. Rajta kívül Erdei Istvánt méltatta, akit szintén retorziók értek 56-os szereplése miatt, és aki, ellentétben vádlóival, valódi szocialistának vallotta magát. Ő egyben az érvelés, a vita technikáját és fontosságát vallotta, szintén szemben azokkal, akik őt megbélyegezték és megbüntették 56-os szerepe miatt.
Miklós Péter egyébként is kiemelte, hogy fontos a fiatalok kritikai gondolkodása, és hogy elkötelezettek legyenek a hazaszeretet és a demokratikus értékek iránt ne féljenek ezek mellett kiállni. 1956 a fiatalok forradalma volt, mondta, csakúgy mint 1848, de 66 éve a munkások, értelmiségiek is csatlakoztak később.
Márki-Zay Péter polgármester beszédét azzal kezdte, hogy 1956-ban az orosz megszállás ellen lázadtak fel a magyarok. 1956 azonban aktuális kérdéseket is felvet. Akkor a pártállami propaganda az emberek által megélt dolgokkal szöges ellentétben a nyugat hanyatlását vizionált, és a keleti, valamint a magyar felsőbbrendűséget hangoztatta. Gyűlöletkampány folytattak, hazug, karaktergyilkos kampányokat mindazok ellen, akik kritizálni merészelték a pártot és a rendszert. Az akkori hősök ez ellen a gyakorlat ellen tiltakoztak.
Van olyan, mondta, aki nem csak 1989-es beszédét, hanem a 2009-es, Nyugat melletti beszédét, és később választási ígéreteit szegi meg. Az oroszok célja akkor is, és 2022-ben is a birodalomépítés. Az 56-osok nem követeltek békét és fegyverszünetet. Azt követelték, mint a Fidesz 1989-ben: Ruszkik haza! Egészen 12 évvel ezelőttig a Fidesz is csatlakozott ezekhez a követelésekhez.
Az a Fidesz, akiknek prominens személyei Soros György pénzen tanultak és akinek a pénzét felhasználták korábban Hódmezővásárhelyen is a cigány szegregátum megszüntetéséhez. Ezek a személyek sem hazaárulók, ahogy a mások sem, akik külföldi pénzt fogadnak el. A hazaárulás az lenne, hogyha ezt visszautasítanák, mondta.
Jelenleg sokan éppen azok kérik, hogy hagyják magukra a szabadságukért küzdő ukránokat, akik szidták a Nyugatot, hogy magukra hagyták a magyarokat.
Jelenleg nehéz feladatok állnak a nemzet előtt. Ilyenkor kell feltenni a kérdést: mit tennének most 56 hősei, mit tekintenének hazaárulásnak, hogyan oldanák meg az előttünk álló kérdéseket?
- Kérnék, hogy az ukránok tegyék le a fegyvert, némán nézzék szeretteik legyilkolását, megerőszakolását vagy ők is, Orbán Viktorral együtt megszavaznák az uniós fegyverszállítást és a szankciókat Oroszország ellen?
- Beengednék az orosz kémbankot Budapestre, tűrnék, hogy orosz hackereknek szabad hozzáférése legyen a Külügyminisztérium dokumentumaihoz? Vagy kiutasítanák a kémeket és az Unió szövetségesei lennének?
- Pegasussal hallgatnák le az újságírókat és a politikusokat?
- Milliárdos vagyonokat szereznének irányított közbeszerzéssel maguknak és családjuknak? Vagy a Szegeden alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) 20 pontos követelésének 11. pontjának megfelelően: ,,Követelnék, hogy állítsák bíróság elé azokat, akik felelősek az elmúlt időszak bűneiért., és hogy e tárgyalásoknak a legnagyobb nyilvánosság előtt kell lefolyniuk?
- 1956 hősei vajon felvásárolnának tévéket, újságokat, és oda politikai ellenfeleiket nem engednék be, kitiltanák őket, és fizetett hirdetésekben folytatnának ellenük hazugságkampányokat? Vagy helyreállítanák a sajtószabadságot és igazukról nyílt vitában próbálnák meggyőzni az embereket? Ahogy a MEFESZ 12. pontjában írták: Követeljük a tájékoztatás szabadságát.
- 56 hősei megdupláznák a saját és minisztertársai fizetését? Repülővel járnának focimeccsekre, helikopterrel az Adriára yachtozni? Vagy bevezetnék az Eurót. A MEFESZ 14. pontjában követelték: Bérügyi reformot követelünk, az alacsony bérek felemelése ütemének gyorsítását és az államtól származó összjövedelem felső határának megállapítását.
- 56 hősei vajon csavargatnák a választási rendszert, vonnák el a forrásokat az ellenzéktől? Közpénzen klientúrát építenének és függési helyzetbe hoznák a kistelepüléseket, azok vezetőit, a közmunkásokat vagy a cigányokat? Vagy a MEFESZ követeléseinek megfelelően: Új alapokra fektetett, szabad, demokratikus választási rendszert szeretnének?
- 56 hősei vajon privatizálnák az állami egyetemeket, leválthatatlan pártkáderekkel feltöltve a kuratóriumokat? A magyar egyetemek helyett a kínai Fudan egyetemet támogatnák több száz milliárd forinttal? Vagy az egyetemi autonómiát és annak gyors végrehajtását követelnék, mint a MEFESZ 19. pontja.
A történelemben voltak olyan államfők, közszereplők, akik pozitív irányba változtatták meg korábbi álláspontjukat. Ezt kellene most is sokaknak tenni, és visszatérni 56 eszméihez. Nagy Imre is ilyen volt. Egy moszkovita, sztálinista politikus, a padlássöprés minisztere, de a történelem szempontjából sorsfordító szituációban nem saját vagy a pártja anyagi, személyi szempontja szerint döntött, hanem egy ország érdekét és egy nemzet becsületét tartotta elsőrangúnak. Szerinte Orbán Viktor előtt akad jó példa, arra kérte a vásárhelyiek nevében is a miniszterelnököt, hogy nőjön fel a feladathoz.
A megemlékezés folytatásában a Szegedi Nemzeti Színház művészei (Horák Renáta, Szélpál Szilveszter, Szilágyi Annamária) adtak elő műsort, majd az önkormányzat, pártok, több civil szervezet helyezte el koszorúját az örökmécsesnél.
Tekintsék meg a megemlékezésen készült fotókat: