Mire nyilvános lehet az OLAF Elios-aktája, eltűnhet a Vásárhelyről startoló cég

Az elsőként Hódmezővásárhelyen lámpatesteket cserélő cég csalásairól fellebbenhet a fátyol.

Szeptember 1-jén döntött úgy az Európai Unió Bírósága, hogy az Európai Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által az Elios-ügyben készített jelentést. Az OLAF ezt eddig megtagadta, arra hivatkozva, hogy sérülne a vizsgálat érdeke, de a bíróság végül a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Hüttl Tivadar által képviselt felperesnek, az Eleven Gyál civil szerveződésnek adott igazat. Így az Európai Bizottság szervezetén belül működő OLAF-nak a személyes adatokat kitakarva, de elérhetővé kell tennie a jelentést, amit eredetileg csak a magyar ügyészség láthatott – számolt be az Mfor.

A gazdasági portál szerint az még kérdéses, hogy a jelentés pontosan mikor lesz publikus, hiszen a pervesztes Bizottság még fellebbezhet, és azt sem lehet tudni, hogy ki fog-e derülni a dokumentumból olyan új információ az Elios-ügyről, ami eddig titkos volt. Az viszont biztos, hogy ennyi idő bőven elég volt ahhoz, hogy az Elios-ügy két legfontosabb cégénél jelentős pénzügyi változások történjenek.

Mint az köztudomású, Hódmezővásárhely volt az első város, ahol Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. közbeszerzési tendert nyert a városi lámpák lecserélésére. A 2017-ben még 4,9 milliárd forintos forgalmat elkönyvelő cég 2020-ban már csak 56,5 millió forint bevételt szerzett. A korábbi százmillió forintos profitok is köddé váltak, tavaly már csak 594 ezer forint nyereség jött össze a tulajdonosnak. Aki már nem a miniszterelnök veje, hanem 2015 óta a WHB-csoport tagja – írja a lap. Azt is megjegyzik, mire a hazai és a nemzetközi igazságszolgáltatás eljut odáig, hogy az Elios-ügy valamennyi dokumentuma, adata, jelentése nyilvános lesz, addigra az ügyben érintett cégek már bőven túl lesznek a fénykorukon, illetve a végelszámolás felé araszolnak.

Elios Zrt.Európai Csalás Elleni HivatalEurópai Unió BíróságaTiborc István