A Miniszterelnökség nem válaszolt arra, hogy mennyibe kerül majd a megyék vármegyesítése.
Január 1-jén fontos változás jön: több mint hetven év után ismét vármegyéknek kell nevezni a megyéket. Több száz intézmény és szervezet neve változik meg, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni. Csak a választási irodának 16 millió forintba került a fejlesztés, míg az adóhatóság nem siet a módosítással. Komoly adminisztratív feladatot jelent a történelmi okokkal indokolt váltás a kormánynak és az önkormányzatoknak is: minden rendeletet, törvényt át kell írni, amelyben a megye szó szerepel – írta a Telex.
2017-ben az Országgyűlés Lázár János javaslatára módosította a megye nevét Csongrádról Csongrád-Csanádra. Lázár szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben szerinte ma is csanádi identitás él. Az új név 2020. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának százéves évfordulóján lépett életbe.
Juhász Tünde, a megyei kormányhivatal korábbi vezetője (ma Lázár János közigazgatási államtitkára) akkor arról beszélt, hogy a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás körül. Ő úgy kalkulált, hogy a megyei kormányhivatalnak összességében 1-2 millió forintos költséggel jár az átnevezés. Ugyanakkor a kormány összesen 35 millió forintot biztosított az egyetlen megye névváltoztatásával összefüggő feladatokra. A rendőrség 6,5; a Nébih 4,46; az államkincstár 2,4 millió forintot kapott például, de 10 milliót fordítottak a kormányzati kommunikációra is a határozat szerint.
Ha ezt a 35 millió forintot felszorozzuk a tizenkilenc megyével, akkor is összesen legalább 665 millió forint jön ki. Az infláció mértékét nézve azonban ennél minden bizonnyal jóval nagyobb összeget emészt fel a névváltoztatás. A pontos költségekre is rákérdezett a Telex a Miniszterelnökségnél, de nem kaptak választ.