A Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája tavaly játékfilmet forgatott, az idén pedig egy mesekönyv írásába kezdett bele. A meséket a 2-8. osztályosok és a pedagógusok írják és illusztrálják. A mesekönyv a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg az egyik országos kiadónál.
Újabb művészeti ágban, nevezetesen a mesekönyvírásban próbálja ki magát a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolája, amely tavalyelőtt színdarabot mutatott be, tavaly pedig A titkos kert című angol klasszikus regényből forgatott azonos címmel játékfilmet. Az idén egy mesekönyv írásába kezdtek bele, a 2-8. osztályosok tanulóinak bevonásával, melyet az egyik országos könyvkiadó ad majd ki.
– Már több mesét is kitaláltam és az egyik barátnőm 14. születésnapjára egy egész mesekönyvet írtam minimum egy év alatt. Kimondottam szeretek meséket írni, ha jön az ihlet, akkor le kell írnom őket – mondta a 7. a osztályos Varga Emese Réka. – Most is sok saját ötletem volt, de a legjobbat Noémi néni (Asztalos Noémi könyvtáros) adta, hogy írjak egy cserkészekkel kapcsolatos mesét, ha már én is cserkész vagyok, melyben egy másodikos kisfiú leteszi a első próbáját a cserkésztáborban – árulta el.
A mesék szerepét egyébként fontosnak tartja az iskola a diákjai életében, Asztalos Noémi könyvtáros segítségével több ezzel kapcsolatos program is zajlik az iskolában.
– Ebben az évben a művészeti tevékenységeken belül a mesekönyv megírásán van a fókusz, a meséket a gyerekek, illetve a vállalkozó kedvű pedagógusok írják – árulta el Ferenczi-Meszlényi Mónika magyar szakos drámapedagógus tanár. Az elkészült történetekhez az illusztrációkat is a gyerekek rajzolják meg. Hozzátette azt is, hogy azért vágtak a mesekönyv készítésbe, mert abban, ahogy a színdarabban vagy a filmben, minden gyerek részt tud venni. – A mesekönyvről is azt gondoljuk, hogy a megvalósítás folyamata olyan, amibe többen be tudnak kapcsolódni. Aki nem szeretne mesét írni vagy nem gondolja úgy, hogy az az ő terepe lenne, az az illusztrációk készítésében tud kiteljesedni. Az a fontos számunkra, hogy olyan tevékenységekbe vonjuk be a gyerekeket, amelyben mindenki meg tudja találni önmagát, s azt, hogy ő miben a legjobb – vázolta az elképzelés motivációját.
Tóth Rolland tanító, az egyik mese írója szerint nemcsak élni tanítanak meg a mesék bennünket, de a mindennapjainkon is átsegítenek. – Nincs olyan ember, legyen gyerek vagy felnőtt, aki ne szeretné a meséket, legfeljebb olyanok vannak, akiknek nem mondtak még elég jó mesét. Akkor születhetnek mesék a saját tollainkból, ha azokat a dolgokat szőjük bele, melyek foglalkoztatnak bennünket. Ha oda tudjuk ezt mások elé tenni úgy, hogy az tanítson is, akkor igazán jó mesék születnek – mondta.
A meseíró gyerekek szabad kezet kaptak, annyi megkötéssel, hogy történeteiknek a hitről, barátságról, a művészetről, a szeretetről vagy az elfogadásról kell szólniuk. A megírt mesékből állítják majd össze a megjelenő mesekönyvet, mely nem egyetlen történet folytatása, hanem önálló mesék gyűjteménye lesz.
– Szeretem a meséket és van egy két és fél éves kisöcsém, akinek olvasni szoktam, és én is szeretek olvasni – árulta el az 5. b-s Gyöngyösi Ágnes azzal, hogy az egyik illusztrációt ő készíti, mert rajzolni nagyon szeret, de írni nem annyira.