Az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja Brüsszel az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Ennek kapcsán írásbeli kérdést kapott az Országgyűlésben Lázár János, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Alapítványánál kuratóriumi tag, s ezért havi egymillió forintot kapott tavaly.
Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból. Márciusig kell ugyanis teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét megnyíljanak az uniós pénzcsapok az intézmények számára – írta a hvg.hu.
Hétfőn a Népszava számolt be arról, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
Az uniós kifogások között szerepel, hogy az alapítványok nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok hatálya alá, és visszatérő problémák mutatkoznak az összeférhetetlenséggel és az átláthatósággal kapcsolatban. Utóbbi kapcsán azt említették meg példaként, hogy a vagyonkezelő alapítványok tagjaira nem vonatkoznak összeférhetetlenségi követelmények, illetve az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazandók a parlamenti képviselőkre, az államtitkárokra és más olyan kormánytisztviselőkre, akik egyidejűleg ilyen vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeinek tagjaiként is tevékenykedhetnek.
Bár a jelenleg már futó programokat a felfüggesztés nem érinti, a hvg.hu kitért rá, hogy a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint támogatást adott az EU. A Horizont Európa kutatási programjával a Szegedi Tudományegyetemnek például 2,4 milliót euró támogatást nyújtott 2021-ben – közölte az ATV.
A brüsszeli döntés 2024 februárjától jelenthet majd problémát, hiszen a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket egy évre előre, így a kormánynak legkésőbb most márciusban rendeznie kell ezt a kérdést az Európai Bizottsággal. Ha tehát nem sikerül rendezni a problémát, akkor az Európai Bizottság lépése másfél év múlva, 2024 nyarán okozhat problémát a diákoknál, az egyetemeken akkorra futnak ki azok az 1-2 éves programok, amelyekre még megvan a pénz.
Az ügy Lázár Jánost is érinti, aki 2021 eleje óta tagja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Alapítvány kuratóriumának, s ezért havi egymillió forintos tiszteletdíjban részesült. Tegnap Tóth Bertalan, MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett az építési és közlekedési miniszter felé. Ebben az írta: „az Európai Tanácsban már a 2022 decemberének közepén tartott szavazások során” kiderült, Brüsszelben kifogásolják, hogy politikusok ülnek az egyetemek alapítványi kuratóriumaiban. A szocialista politikus arra is emlékeztetett, hogy „az Országgyűlés kormánypárti többsége először úgy módosított egy törvényt, hogy korábbi szándékai ellenére mégis távozniuk kellene a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból a minisztereknek, az államtitkároknak és a miniszterelnök politikai igazgatójának is, majd később gyorsan korrigált, és módosított a Törvényalkotási Bizottságon keresztül.”
Tóth Bertalan azzal zárta levelét, hogy „a magyar hallgatók tízezreit érintő súlyos következményekre tekintettel arra kérem, hogy válaszoljon az alábbi kérdésre: Lemondana-e az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagságáról annak érdekében, hogy a magyar hallgatók továbbra is részt vehessenek az Erasmus-programban?”
Vásárhely országgyűlési képviselőjének január 25-ig kell választ adnia.