Az esemény apropója a költségvetés benyújtásának február 15-i határideje. Nincsenek könnyű helyzetben az önkormányzatok, és ennek csak egyik oka a járványhelyzet, ám a kormányzat nem tekint rájuk egyenlő félként, és számos helyen semmibe veszik az önkormányzatiságot. Ez az ellentét most leginkább az emberek bőrére megy, mondták.
Kiss Ambrus, Budapest Főpolgármester-helyettese volt az első, aki Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökétől megkapta a szót. Elmondta, a járvány azokat érinti leginkább, akik anyagi szempontból a legnagyobb kitettségben és nehézségben vannak. Vesztes oldalon lévők számát növelik a kormányzati intézkedések, így az önkormányzatok is erre az oldalra kerülnek, mondta. Meglátása szerint 3 dolog sújtja őket leginkább:
- A járvány
- A gazdasági válság, amely minden optimista várakozással ellentétben tartós nyomokat fog hagyni, nem nyit könnyen majd újra az ország, nem lesz gazdasági visszapattanás. Ez a válság olyan, mint egy lassan búvó patak, keresi azokat a társadalmi réseket, ahova be lehet furakodni, és a legszegényebbeket érte, éri el először.
- A kormányzati megszorítások. A kormányzatnak meglátása szerint téves logikája az elvonás, amellyel az önkormányzatokat a járványra hivatkozva sújtja. A 2008-09-es válságból meg lehetett tanulni, hogy az a legrosszabb logika, hogy elvonják a forrásokat azoktól, akik a legkiszolgáltatottabbak, és akik egyébként segíteni tudnának. Ez most jelen esetben az önkormányzatok, mondta.
A kormányzatnak 3 nagy adóbevétele van:
- Gazdálkodó szervezetektől
- magánszemélyektől és a
- fogyasztási adók
Kiss Ambrus elmondta, a kormánynak, járványévben 452 milliárd forinttal több adóbevétele volt, egy válságévben, mint előtte. Ezzel szemben az önkormányzati szektor kevesebb adóbevétellel számolhat, a fővárosnak például 15%-os a kiesése.
Hozzátette, a nagyvállalati szektor nem igazán vesztese a járványnak, mert van likviditásuk. Kisvállalkozások, a katások vállalkozók, illetve a szürkegazdaságban dolgozók emberek az igazi vesztesei ennek az időszaknak.
Elárulta, a főváros éppen 1 nappal azelőtt készítette el a költségvetését, hogy a kormányzat bejelentette az iparűzési adó felezését. Ezáltal jelentős bizonytalanság keletkezett, és elég nehéz azt figyelni, milyen elvonások, tiltások érkezhetnek még. Novemberre fizetésképtelen lehet a város, mondta. Pedig ilyenkor épphogy új innovációkra, gazdasági élénkítésre lenne szükség. Az önkormányzati szektor nem tud hitelt felvenni, bevételeit növelni, az újraelosztásba beleszólni. A kormány mindezt megteheti. Azzal zárta mondandóját, hogy egy kizsákmányolt állapotba kerülnek az önkormányzatok, ha elhiszik, hogy a kormány minden feltétel nélkül elveheti a forrásaikat.
Nyirati Klára, Baja polgármestere emlékeztetett Orbán Viktornak a 2019-es kijelentésére, hogy amennyiben nagyon sok város kerül ellenzéki vezetés alá, akkor csak hatósági jogköröket fog meghagyni az önkormányzatoknak. Tart attól, hogy ez a jóslat hamarosan beválik, és azt látja, egyre inkább térünk vissza a tanácsrendszerhez, de még ott is volt némi egyenlőség, ami most nincs. Ami most van, az a rossz gyerek (nem Fideszes önkormányzatok.) és jó gyerek (Fideszes önkormányzatok) ellentéte.
A pénzügyi nyertes egyértelműen a kormányzat, hiszen nekik fog járni a gépjárműadó, szolidaritási hozzájárulás és az EU-s pénzek. Mindezen felül a középiskolák zárva tartásával rengeteg a megtakarításuk, ez is növeli a kormány pénztárcáját.
Ellenben elmondása szerint az önkormányzatok egyértelmű vesztesek. A súlyadóból 130 millió, szolidaritási hozzájárulás által 200 millió forint a kiesésük, nem emelhetik a gyermekétkeztetés díját, pedig megugrottak a beszerzési árak. Baján tervezték bevezetni a fizetős parkolást, ám november óta erre nincs mód, a helyi iparűzési adó (HIPA) megfelezése pedig mintegy 700 milliós kiesést okoz, ez több mint 1 milliárd forint így összeadva. A költségvetés általában 9 milliárd forint körül van. A tavalyi megtakarításokat idén be kell fordítani, nagy kérdés, mi várható jövőre.
Az igazi vesztesek a fejlesztések, folytatta Nyirati Klára. Tavaly 3 milliárd forintból valósulhattak meg, idén már csak 1,9 milliárdból, ezek ráadásul pusztán folyamatban lévő munkák. A legnagyobb vesztesek az önkormányzati cégek dolgozói, itt szükség lehet elbocsátásokra is. Idézte Bod Péter Ákost: A kormány nem az emberekre költi a pénzt.
Ő is megerősítette azt, amiről a múlt héten Márki-Zay Péter is beszélt. Megjelent nála Zsigó Róbert országgyűlési képviselő, 16 percig beszélgettek, arról, hogy a HIPA kiesés mit jelent a gyakorlatban, ennek elemeiről kért egy papírt.
Szűcsné Posztovics Ilona, Tatabánya első embere szerint ők próbáltak jelzéseket adni a kormányzat felé nehéz helyzetükről, válasz nélkül maradtak. Számukra is a HIPA felezése, az ami igazán ütött, ugyanis a 13 ezer főt foglalkoztató ipari parkjuk van, a HIPA a bevételük 50%-át jelentette. Tavaly március-áprilisban ráadásul a jelentések szerint 20% alá esett a teljesítményük, azaz ez eleve jelentősen megvágta a HIPA-t. Csak ez 1 milliárd forint mínuszt a városnak, ami még akkor is fájó, ha most jelentős bővítések, fejlesztések is vannak Tatabányán.
Az egyéb adócsökkenések mintegy 500 millió forint csökkenést okoznak. Megemlítette, hogy egy szolgáltatóház épül a város központjában, amit még 2019. október 13. előtt kezdték el építeni, de a folytatásra már nem kaptak kormányengedélyt, így kedvezőtlenebb hitelfeltételekkel folytatódik az építkezés.
Hogy miből lehet visszavenni? Mindenütt a kultúrát és a sportot hozták fel kellemetlen példaként. A szociális kiadásokon a legtöbben viszont nem spórolnak.
Több városi vezető közölte, hogy a témában már levelet írtak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Délután a kisebb települések polgármesterei számoltak be: Beke László, a Komárom-Esztergom megyei Környe első embere elmondta, a járvány első hullámának alkalmával, kaptak hatásköröket és forrásokat az államtól, , ezért mindig gyorsan tudtak segíteni helyben. A második hullámban már nem kaptak hatáskört, de a teszteléseket és az ehhez szükséges eszközbeszerzést saját hatáskörben finanszírozták. Az önkormányzat a legelkötelezettebb és a legközvetlenebb a kapcsolat a lakossággal, mondta. Az állami támogatás némileg nőtt, azonban az elvonások jelentősebbek voltak, összesen tehát nettó finanszírozói a járványnak. Velük előre nem egyeztettek semmiről állami szinten, és aggodalommal tölti el őket, hogy nem látják pontosan, mire fordíthatják az elvett összegeket.
Kimutatták, hogy a legkisebbektől a 3-4000 fős településekig 2-70 millió forintig szenvedte el a költségvetés a kieséseket. A HIPA különbözetet ugyan a kis települések visszakapják, de mivel kisebb lesz a cégek bevétele, ezért azt az adót könnyen lehet, hogy vissza kell majd fizetniük, így ehhez az összeghez nem mernek majd hozzányúlni. A HIPA csökkenése a vállalkozásoknak a számítások szerint egyébként 1-7%-os könnyítést jelent.
Eszes Béla, Jánoshida polgármestere például azt mondta, nekik nincsenek tartalékaik. Megkapják, de nem tudják mikor a kompenzációt. Június és október közé mondják, de ez akkor is likviditási problémákat fog okozni. Alig akar például az alacsony fizetés miatt valaki önkormányzati tisztviselő lenni, a védekezéshez egy forint költségtérítést sem kaptak, és az óvodafinanszírozás is csak 100 fő felett releváns gazdaságilag, 100 fő alatt nem.
Probléma az egyre nagyobb elszegényedés, mondta, és a segítő szolgálatok megszervezése is gondot okoz. Egy 4-5 éve 5 ezer forintos élelmiszer-kosár ma 8-10 ezer forintba kerül.
Juhász József, a Győr-Moson-Sopron megyei Hédervár polgármesterének elmondása szerint nekik kicsi ,100 milliós forintos a költségvetésük, nekik a gépjárműadó elvétele okoz 3-4% kiesést, és a HIPA sem tudni, mennyire érinti őket. Ez a hullám nem 1-2, hanem akár 3-5 évig szól, mondta Juhász. Elmondta, fontos lenne, hogy ha már van egy erős kormányzat, legyen erős önkormányzatiság is.
Juhász Béla Sződligetről a kormányzati segítséget hiányolta. Problémáikra a kormányzatnak egyetlen megoldási javaslata a hitelfelvétel volt, de ezt nem tartja járható útnak. Ők személy szerint menekülési útként ráálltak az esküvőszervezésre, amiért fizetnek az érintettek. Egy hétvégén 4-8 esküvő volt, a járvány ezt el nem törölte, de megcsappant a számuk. A településen egyébként mintegy 300 kis- és közepes vállalkozás volt, ám ezek 10%-a tönkrement.
Leidinger István (Pomázról igen borúlátó volt.Szerinte ez már nem önkormányzatiság, hanem a tanácsi rendszer, annak is a rosszabbik része. Hova fog ez még kifejlődni? A költségvetést, amely még mindig bizonytalan, a lakosságnak különböző fórumokon be fogja mutatni. Szerinte problémás, hogy a HIPA felezése kapcsán mindenkit céget, vállalatot egy kalap alá vesznek, még azokat is, akik, ahogy mondja, hülyére keresték magukat, járvány ide vagy oda. Felháborítónak tartja a kormány kommunikációját és hozzáállását, hogy valamikor majd esetleg kompenzálnak valamennyit.
Végezetül házigazdaként Gémesi György ragadta magához a szót és azt mondta, sajnálatosan egy kis mozgásteret sem adnak az önkormányzatoknak. Az állam és az önkormányzatok között a forrás-feladatmegosztás nem egészséges, de ahogy fogalmazott, a hajót maguknak kell áthúzni a túloldalra. Az önkormányzatoknak nem szabad lehúzni a rolót, a helybeli lakossokkal folyamatosan tartani kell a kapcsolatot, és megértetni velük az önkormányzatiság lényegét, mert az ő bőrükre mennek most az elvonások.