„Mese egy faluról” címmel jelentetett meg nekrológot Bogdán Lászlóról, Cserdi július 14-én elhunyt polgármesteréről a The Economist, amit a Magyar Narancs szúrt ki.
A lapban méltatják Bogdánt, akit egyszerűen csak a „cserdi csoda” letéteményesének tartanak. Polgármestersége alatt a 350 lelkes faluban az omladozó házak és a bűnözés helyét egyre inkább a rendezett élet vette át. A falu lakói dolgoznak, a településen pedig több parkot is kialakítottak 2006 óta.
Kitérnek Bogdán hátterére is, aki szegény családból származott. A férfi gyerekkori meghatározó élményének az állandó éhséget tartotta, sokáig még cipője sem volt. Bogdán azonban ahelyett, hogy áldozatként tüntette volna fel magát, inkább minden munkát elvállalt. Arra jutott, hogy a cigányok egyetlen kiútja a nyomorból, a munka lehet. Később polgármesterként is odafigyelt mindenkire.
Kitérnek arra is, hogy Cserdi polgármesterének óhatatlanul voltak ellenségei is, akik nem nézték jó szemmel, hogy Bogdán mindent megtesz a cigányság beilleszkedéséért. A férfit országos politizálásra is alkalmasnak vélték, jó roma vezető lehetett volna belőle, bár ő nem akart celeb lenni. Ezért sem érti senki, miért vetett véget az életének július közepén.
A The Economist egy viccel fejezi be a nekrológot: miközben két cigány egy lóra alkudozik, az nekimegy fejjel a falnak. A vevő azt mondja: látod, vak az állat. A másik erre úgy válaszol: nem vak az, hanem bátor!