Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait.
Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt.
A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták.
A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be.
Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még nem tártak fel háromévesnél fiatalabb kisgyerekektől származó csontvázakat a korai Homo sapiens korából. Ráadásul ezek az első őskőkorszaki csontvázak, melyeket Ausztriában találtak” – mondta Christine Neugebauer-Maresch, az OREA tudósa.
Egy évvel később a kettős sír közvetlen közelében egy másik, szintén jó állapotban megmaradt sírra bukkantak, benne egy három hónapos baba maradványaival. A sírok mellett számos fa-, kő-, és állati csontokból álló leletet találtak, melyek a jégkorszaki vadászok és gyűjtögetők kultúrájának életkörülményeire utalnak.
A gyerekeket egy táborhely szélén teknőbe helyezve és vörös krétába – egy színezőanyagba – ágyazva temették el. Ez megfelelt a korabeli felnőtt síroknál ismert temetkezési szokásoknak.
A testeket egy mamutlapockacsonttal fedték le, mely megvédte a csontvázakat a föld nyomásától és távol tarthatta a nedvességet – ezzel magyarázzák a szakértők, hogy a leletek ilyen jó állapotban maradtak fenn. Sírmellékletként elefántcsontgyöngyökből álló nyakláncot találtak a csecsemők mellett. Ez és a bonyolult sírszerkezet arra utal, hogy a csecsemők nagy jelentőséggel bírtak a korszak társadalmában.
Az első vizsgálatok után a Bécsi Természettudományi Múzeumban (NHM) kezdték meg a csontvázak alapos elemzését.
Az osztrák szakértők molekuláris genetikai elemzéssel állapították meg a három csecsemő nemét és rokonsági kapcsolataikat. Így ez az „első, molekuláris genetikai módszerekkel igazolt, legkorábbi bizonyítéka egy ikerszülésnek” – idézi Ron Pinhasit, a Bécsi Egyetem kutatóját az ÖAW pénteki közleménye.
A közelben lévő másik sírban talált harmadik csecsemőnél is végeztek genomelemzést. Eszerint a három hónapos baba fiú volt, az ikrek harmadik fokú rokona, valószínűleg unokatestvére.
„Egy paleolitikum kori, több ember maradványait rejtő sír feltárása már önmagában különlegesség. Az pedig, hogy a törékeny gyermeki csontvázmaradványokból elegendő és kiváló minőségű DNS-t lehetett kivonni, minden várakozásunkat felülmúlta” – fogalmazott Maria Teschler-Nicola, az NHM antropológusa.
A fogzománcok vizsgálatával megállapították, hogy a csecsemők kifejletten jöttek világra. Míg azonban az ikerpár egyik tagja 6-7 hétig élt, a másik a születésekor, vagy röviddel azután meghalt. Haláluk eltérő ideje a csontvázak elhelyezkedését is megmagyarázza.