Be lehet csábítani a vásárlót egy üzletbe azzal a reklámmal, hogy majd jövőre 25 százalékos árengedményt kap? A matek és a marketing törvényszerűségei szerint nemigen. A politikában ez mégis lehetséges.
Látjuk újságokban, interneten és óriásplakátokon a kormányzati hirdetést a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Jövő februárban érkezne az első részlet, egy heti nyugdíj, a rá következő években újabb egy heti tétel épülne rá, vagyis 2024-ben kapnák meg először a teljes havi nyugdíjukat ráadásként az érintett idősek.
A jövőre esedékes részlet 70 milliárd forint kiadást jelent az államnak. Kétszer annyit, mint amit idén kommunikációs kiadásokra költ a kormányzat, a 2020-as költségvetésben ugyanis 23,91 milliárd forintot különítettek el erre a büdzsében, de ezen felül a Miniszterelnöki Kabinetiroda 15 milliárd forint póttámogatást kapott erre a célra. És akkor még nem említettük azt a külön soron szereplő 11 milliárd forintot, ami a kiemelt társadalmi kapcsolatokra fordíthatnak.
Szóval van itt pénz, csak a szándék kérdőjeles, hogy tudniillik mire is költsék.
Szintén 70 milliárdos tétel a „valamikor nyár elején” érkező, az egészségügyi dolgozóknak ígért bruttó 500 ezer forint egyszeri bérkiegészítés. Novembertől pedig 20 százalékos béremelés jöhet számukra.
De miért nem ezt hirdetik a plakátok és az újságok?
A válasz a célközönség száma. 2 millió nyugdíjas van Magyarországon. És mindösszesen 122 ezer egészségügyi alkalmazott. Na így jön ki matek.