Az ünnepi szentmise előtt rendezték meg ma délelőtt a városi ünnepséget a Szent István téren, melyen Márki-Zay Péter a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus erősítésének szükségességét hangsúlyozta, Antal Imre plébános azt kívánta, ki-ki fedezze fel magában a jót, értéket, s azt ossza meg másokkal, míg Mándi Kitti református lelkész szerint is az új kenyér akkor válik életté, ha azt megosztjuk másokkal.
A Vásárhelyen vendégeskedő testvérvárosi küldöttségek jelenlétében rendezték meg ma délelőtt az ünnepi szentmise előtt a városi ünnepséget a Szent István téren.
Márki-Zay Péter polgármester ünnepi beszédében Magyarország születésnapjának nevezte ezt a napot, hangsúlyozva, hogy számunkra ma is a nyugalom és béke záloga. Magyarország, 1000 év után, Szent István útmutatásának megfelelően – az európai uniós és a NATO csatlakozással – lehorgonyzott Nyugaton. Szent István annak idején a legerősebb és legstabilabb államot alapította meg, újító volt, de alkalmazkodott is és elkerülte, hogy német uralom alá kerüljön az ország azzal, hogy a pápa alá rendelte azt, a korszak legmodernebb és államszervező kereszténységét bevezetve.
– Merítsünk újító szelleméből ma is, amikor a világ nem szűkölködik kihívásokból és Magyarország újak előtt áll. Annak idején Szent István is elsősorban a biztonság megteremtésével tudta az ország fejlődését is lehetővé tenni – hangsúlyozta.
– Magyarország és egész Európa ma is új gazdasági kihívások előtt áll, a világ Ázsiából új versenytársakat kapott, s ennek a kihívásnak Magyarországnak is meg kell felelnie. Az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb állama, azaz a legtöbb szegény ember itt van, kétségkívül további kihívásokat jelent számunkra, azaz Magyarország számára is. Nem tudjuk kivonni magunkat a migráció hatása alól, amikor tömegével vándorolnak ki nyugati országokba magyarok, köztük vásárhelyiek. Ezekre nekünk a kultúrával kell választ adnunk, benne a hazaszeretet és a lokálpatriotizmus erősítésével. A globalizáció kihívásaira a nyelvtudás és a lokálpatriotizmus a válasz – emelte ki.
Márki-Zay Péter a kihívások közt említette a klímaválságot, mely helyben a heteken át tartó forróságot jelenti, melyhez alkalmazkodnunk kell, fásítással, növények ültetésével, a vízmegtartással, illetve a munkahelyek, óvodák, idősek otthona klimatizálásával. – Alkalmazkodni kell, ahogy Szent István is alkalmazkodott, de embertársainkat is segítenünk kell – Vásárhelyen is – ruhával, cipővel, étellel, kerékpárral. A segítők az öröklétben várhatják jutalmukat. Beszédében kiemelte a gyerekvédelem fontosságát is. “Nagy feladatot jelent, hogy megvédjük gyerekeinket, gondoskodjunk róluk, hogy ne Európa legszegényebb, a legnagyobb halálozási aránnyal rendelkező országa legyünk” – hangsúlyozta.
Szent István adjon erőt Magyarországnak és Hódmezővásárhelynek! – kérte ünnepi beszédében Vásárhely polgármestere.
Antal Imre plébános – mielőtt megszentelte az új kenyeret, – azt mondta: gyerekkorában gyorsan eltanulta, hogyan süti a nagymamája és édesanyja a kenyeret. – És megdöbbentem, hogy a kenyér születésének van egy pillanat, amikor nem az ember, hanem a kovász alakítja a dolgokat. A kovász, amiről Jézus is pozitívan szólt, s mely sokszor képes a dolgokat megváltoztatni. Mindannyian kovászai vagyunk az életnek, használjuk ki ezt a lehetőséget. Ha mindenki kiteszi a napra a maga kovászát, azzal gazdagítja a várost, a nemzetet. A mi kis, jelentéktelen semminek látszó kovászunk teszi naggyá az országot. A kicsiségben van a jövő, s a kenyér ezt jelképezi – mondta, majd azt kívánta, ki-ki fedezze fel magában a jót, az értéket és azt ossza meg a környezetével.
Mándi Kitti református lelkipásztor mondott imát az új kenyérnél, azt hangsúlyozva: – Előttünk van az új kenyér, mely akkor válik életté, ha megosztjuk másokkal.
A Szent István szobor tövében megrendezett városi ünnepségen részt vettek a testvérvárosi küldöttségek, közreműködött a Napraforgó népdalkör és a Fandante Kamarakórus, Meleg Tamás vezényletével.