A polgármester szerint már a 12 pont első pontja, a szabad sajtó is veszélyben van ma, akárcsak a törvény előtti egyenlőség és az önkormányzatiság.
A polgármester ünnepi beszédében elmondta, március 15 a polgári szabadság, az egyén szabadságának kivívásának az ünnepe, de ugyanúgy a szabadságharcról, a nemzet függetlenségéről is szól. Ám szerinte sajnálatosan ma is az a kínzó kérdés, hogy rabok legyünk vagy szabadok.
Akkor a kérdés a haza megmaradása volt, létének, függetlenségének sőt önálló nyelvének a kérdése. Március 15-ének hiányában lehet, hogy ma Magyarország és a magyar nyelv nem létezne, mert betagozódott volna egy nagyobb birodalomba.
Már az első pont volt a 12-ből a sajtószabadság, és ez ma veszélyben van. A hatalom ugyanis számos, neki nem tetsző médiumot bezáratott, áthangolt, ellehetetlenített és lehetetlenít (Népszabadság, Origo, Magyar Nemzet, Index, Klubrádió). A Magyar Posta most már sokszor nem szállít ki ellenzéki médiumokat, szóróanyagokat.
Otthonról a közösségi médiának fontos szerepe van ebben, az igazság megosztásában, terjesztésében, de a polgármester vállalkozó szellemű embereket is keres, mert ahogy mondta, nem lehetünk szabadok, mondta, ha nem tudjuk eljuttatni az igazságot a legutolsó település legutolsó házába is.
Meglátása szerint a bíróságok is elestek, egyre többször hoznak politikai alapon döntéseket, és míg korábban lehetett bízni a Kúria igazságos döntéseiben, annak az élére is egy olyan jogtudóst ültettek, akinek nincs ítélkezési tapasztalata, de aki jó pártkatona véleménye szerint.
Az önkormányzatok a szabadság kis szigetei lehettek volna, és 2019. október 13. után még inkább ez lehetett a remény. 1848-ban a nemzet függetlenségét akarták volna kivívni, és rövid időre, a szabadságharc végéig ki is vívták, és a kollektív szabadság eszméje akkor is az önkormányzatiság volt. Ma véleménye szerint a hatalom ugyanúgy eltiporja a kollektív, önkormányzati szabadságot.
Az elmúlt években a felelősséget, a feladatokat, a bevételeiket vették el az önkormányzatoknak, noha a világjárvány alatt minden más országban támogatták az őket. A mai Fidesz 2009-ben még védte, 12 pontban megfogalmazva az önkormányzatok jogait. Ezek a pontok a következők voltak:
1. Minden önkormányzat célja a gyarapodás és a biztonság megteremtése.
2. Minden önkormányzatnak joga van az élethez, erről lakói dönthetnek.
3. Magyarország legfontosabb városa Budapest.
4. Minden falu, város, és megye közös értékünk, ezek pusztulásával mindannyian kevesebbek leszünk.
5. Budapestnek ki kell állnia a legkisebb faluért is.
6. Minden településnek joga van iskolához.
7. Minden településnek joga van a kultúrához, és templomához.
8. Minden településnek joga van egy rendőrhöz.
9. A kormány csak úgy adhat kötelezettséget az önkormányzatoknak, ha ahhoz a feltételeket is biztosítja.
10. Minden településnek joga van a vagyonához, a kormány azt nem vonhatja el.
11. Minden településnek joga van a jövedelméhez.
12. Minden településnek joga van az ellenállásra törvényes keretek között, ha a központi állam az alkotmányosságot fenyegeti.
Ezt az ellenállást, mondta Márki-Zay, Kósa Lajosra hivatkozva tovább folytatja. 2010-ben éppen az elszámoltatás, az orosz birodalmi törekvések elleni szembeszállás miatt szavaztak sokan éppen a Fidesz-KDNP-re, emlékeztetett a polgármester. A mai állampárt ezeket az elveket már nem követi, mondta.
Szerinte a tűrésért, a némaságért cserébe hintik el azt nekik, hogy akkor talán kaphatnak valami alamizsnát, és akkor talán megkímélik magukat vagy családtagjaikat, támogatóikat a gyűlöletkampánytól. Talán. De ha ők, a polgármesterek befogják a szájukat, akkor ki védi meg az állampolgárokat, azokat, akik felemelik a szavukat a túlkapások, a lopások ellen, kérdezte.
Ma a polgármestereknek a rövid távú lemondásért is ki kell állniuk a szabadság mellett. Szerinte a meghunyászkodásért sem kapnak méltó jutalmat ma sem. Nem fogadhatják el megváltoztathatatlan tényként, hogy akik korrupcióellenes vezetést választottak, azoknak nem jut semmi saját adójukból és hogy az ő adójukból fenntartott közmédiában ellenzéki képviselők 4 évente kapnak 5 percet megszólalásra. Arra kért minden jóérzésű jobb-, és baloldali hazafitól, hogy szólaljanak fel a tolvajok ellen. Senki nem jár jobba azzal, ha csendben marad.
Biztos abban, hogy a márciusi ifjak sem az egész országot képviselték, de az érdekükben léptek fel, és vívták ki szabadságukat, akkor csupán átmenetileg. Ám ennek a bátor kiállásnak volt köszönhető az 1867-es kiegyezés, és az Osztrák-Magyar Monarchia anyagi gazdagodása, polgárosodása, pezsgő kultúrája. Ezeket a hős ellenállók, a forradalmárok vívták ki 1848. március 15-én.