Milyen kegyelmi időszakra gondolhatott Lázár János a polgármester felé? Mennyi időt tölt Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely ügyeivel? Ellenzéki önkormányzatok miért írtak levelet az Európai Unió vezetőinek? Milyen volt a rackajuhok munkája? Márki-Zay Péter polgármesterrel készítettünk interjút.
Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a mai Magyar Nemzetben arról beszélt, a ,,kegyelmi időszaknak vége”, utalva arra, hogy lassan már 3 éve Ön a polgármester és ,,a város állapota elkeserítő.” Milyen kegyelmi időszakra gondolhatott?
Volt kegyelmi időszak, ez pontosan április 8-ig tartott, de még 2018-ban. Lázár János akkor a megválasztása előtt folyamatosan arról nyilatkozott, hogy elfogadja a februári vereséget, együtt fog működni a város vezetésével, neki a vásárhelyiek a fontosak. Ez aznap este véget ért, már akkor hadat üzent a városnak, majd azóta többször. Válogatott hazugságok, legaljasabb támadások vannak nem csak személyem, hanem munkatársaink, vásárhelyi támogatóink, a hivatal ellen. A sort lehet folytatni a pénzcsapok elzárásával, a régi adósságok behajtásával. Kegyelmi időszakról roppant visszás beszélni.
Talán ehhez kapcsolható, hogy kritikaként hangzik el: Ön nem foglalkozik a várossal, nincs polgármestere Hódmezővásárhelynek. Valójában mennyi időt tölt a város ügyeivel?
Erre azt szoktam mondani, hogy minimum 40 órát, egy teljes munkahetet, de ennél valójában jóval többet. Azt gondolom, a polgármesterség nem egy napi 8 órás munka, hanem egy teljes szellemi kapacitást igénylő feladat, úgyhogy nyilvánvalóan én is elsősorban Hódmezővásárhely ügyeivel foglalkozom. Szabadidőmben, ezen túl foglalkozok országos politikával is, ami egyébként nem független Hódmezővásárhelytől. Szintén emlegetni szoktam, hogy Hódmezővásárhely csak akkor lesz szabad, ha az ország is.
Az ipari parkban több mozgolódás is történt, az elmúlt hetekben több beruházásról is lehetett hallani. Mik voltak ezek?
Még a nyáron egy jelentősebb területet adtunk el, egy egyébként a Nemzeti Beruházási Ügynökség által is támogatott projekthez. Az egy 130 millió forintos több hektáros, nagy terület volt. Most egy 4 hektáros területet adtunk el egy 1.500 m2-es csarnok építéséhez a Bodrogi Baunak, aki egy betonépítési elem gyártó üzemet fog ott már a jövő évben megvalósítani. A mai napon pedig az Albau Kft.-vel írtunk alá egy szerződést egy körülbelül 6 ezer m2-es terület eladásáról. Ők a meglévő telephelyüket költöztetik ki az ipari parkba.
Tíz magyar önkormányzat, köztük a hódmezővásárhelyi is levelet írt az Európai Bizottság alelnökének és az Európai Parlament alelnökének. Mit tartalmaz ez az írás?
Elsősorban azt javasoljuk, hogy bár egyetértünk azzal, hogy jogállami feltételekhez kössék az európai uniós támogatások kifizetését, azonban azt kérjük: mivel a magyar kormány és nem a magyar nép az, amelyik hibázott, látunk egy olyan megoldást, amivel a jogállamiságot számon lehet kérni a kormánytól és nem büntetné a magyar nemzetet, azáltal, ha az önkormányzatoknak juttatnák el a támogatásokat közvetlenül. Ezt kértük ebben a levélben.
Hódmezővásárhelyen felkapott ügy többek között a zöldterületek gondozása és a rackajuhok. Ez utóbbiról elkészült-e az elemzés, hogy mennyire volt környezetkímélőbb?
Az előzetes eredményt, számítást láttam, hogy ennek a 4 ezer m2-es területnek a gondozása mennyi üzemanyagot igényelne. Nyilvánvalóan ezt már is megtakarítottuk, azáltal, hogy a rackák nagyon lelkiismeretesen letakarították ezt a területet. Az is megvan, hogy melyek azok a növények, amelyeket a rackák nem fogyasztottak el, ezeket a szakemberek, a HMSZ dolgozói kezelték. Ezek a tapasztalatok a későbbiekben használhatóak lesznek és egy fenntartható, zöldterület gondozást dolgozunk ki ezen tapasztalatok alapján és folyamatosan finomítjuk. Ennek kapcsán hadd említsem meg, hogy a tabáni körforgalmat újrazöldítettük, ott már olyan növények kerültek beültetésre, amelyek rendkívül alacsony gondozást igényelnek. Hosszú távon ezek megtérülnek nem csak anyagilag, hanem környezetvédelmi szempontból is.