Szerdán 17 órától az Örökmécses emlékműnél tartották meg a város ‘56-os ünnepi megemlékezését, ahol Márki-Zay Péter ünnepi beszéde mellett Nahimi Péter, az Emlékpont történésze is megemlékezett. A polgármester üdvözölte, hogy a mai alkalmon közösen ünnepel a város összes képviselője, és hangsúlyozta: a nyílt vita, a közös ünnepek, az összefogás, a fellépés az embertelenség és hitványság ellen mind közös ügyünk. A megemlékezést koszorúzás, majd fáklyás felvonulás, végül az Emlékpontban zenés-verses műsor zárta.
A mai napon az Örökmécses emlékműnél együtt ünnepelt az ‘56-os forradalomra emlékezve a város vezetése, a képviselők, a civil szervezetek valamint Vásárhely lakossága.
Az ünnepség elején Márai Sándor Mennyből az Angyal című örökérvényű és -szépségű forradalmi versét hallhattuk Pletka Levente Attila előadásban, majd Nahimi Péter, az Emlékpont történésze mondta el megemlékező gondolatait.
Kiemelte, október 23-a különleges értéket képvisel a magyarok életében, ez az érték pedig a magyar vér: közel 300 embert végeztek ki a forradalom utáni megtorlás során, további 2400 ember a harcok során lelte halálát. – Fel kell tennünk magunknak a kérdést, méltók vagyunk-e ma az ‘56-os hősök áldozatára – folytatta. Szerinte a szabadság nem egy állapot, hanem olyasmi, ami felé nap mint nap törekednünk kell. Ebben a kontextusban felidézte a 2022-es orosz inváziót Ukrajna ellen. – Egy olyan hatalom, amely elnyomja a saját népét is, mindig boldogan igáz le más népeket – fogalmazott.
– Vannak a történelemben pillanatok, amikor mindenkinek színt kell vallania, és az is színt vall, aki ilyenkor elbújik – emelte ki Nahimi Péter. Szerinte azt a kérdést kell feltennünk magunknak, megtettük-e, ami rajtunk múlott, a szabadságért. A szabadságért, amelyet mindig újabb és újabb kihívások érnek, és ha nem teszünk ellenük, akkor még a legfejlettebb országokban is képesek eltorzítani, a visszájára fordítani a szabadságot és a demokráciát, fogalmazott.
Végül Németh László naplójából idézett, amelyben arról ír, hogy a férfinak három feladata lehet a földön. Ebből a második, “hogy munkájával, egyéniségével rezgéseket bocsásson ki az erkölcsi világba, részt vegyen abban a nagy harcban, amellyel a jó igyekszik az ő millió arcúan egy ügyében fenntartani magát.”
Márki-Zay Péter beszéde elején az összes jelenlévő mellett kiemelten köszöntötte a Fidesz-KDNP képviselőt is, akik ez alkalommal, az elmúlt évek szokásától eltérően, részt vettek a városi megemlékezésen.
Büszke vagyok rá, hogy Hódmezővásárhelyen tudunk ilyen szép egységben ünnepelni
– fogalmazott. – A magyaroknak nem jutott sok a fényes ünnepekből, amikor valamilyen sikert ünnepelhetnénk, ha mégis, azokat is elnyomatás követte – folytatta.
– Október 23-a győztes forradalom volt, de november 4-én már el is nyomta az orosz hadsereg a forradalmat. A szomszédban zajló háború emlékeztet minket a mi ‘56-unkra – mondta, majd a miniszterelnök több korábbi és aktuális, egymásnak ellentmondó gondolatait idézte ezzel kapcsolatban, köztük elsőnek a miniszterelnök megfogalmazását, amelyet nemrégiben Brüsszelben mondott el: ”Minden analógia és összehasonlítás, ami a magyar 56-os szabadságharcosokat veti össze Ukrajnával tévedés és meggyalázása a magyar szabadságharcosok emlékének. Semmi közös nincsen 56-ban meg az orosz-ukrán háborúban”. Ezzel szemben két éve Berlinben még így fogalmazott Orbán Viktor: “56-ban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, mit jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, hát mi tudjuk. Hát a mi Zelenszkijünket fölakasztották! “ Márki-Zay hangsúlyozta, az utóbbi mondattal ért egyet, szerinte csak a nyugati demokrácia, piacgazdaság képes boldogságot, jólétet hozni az embereknek. – Ha magunktól nem vitatjuk el a jogot, hogy ezekért harcoljunk, akkor más nemzeteknél se tegyük ezt – emelte ki.
Majd felidézte a miniszterelnök egy korábbi, 2009-es beszédét is, amely Grúzia orosz megszállásakor hangzott el, és amelyben még kiállt Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása mellett, szembeállítva azokkal a gondolatokkal, amelyek Orbán Viktor mai, budapesti megemlékező beszédében hangzottak el: “Nekünk 56 egyetlen tanulsága, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolunk. Azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem veszünk részt mások háborújában.” Márki-Zay úgy véli még ha egyet is érthetne a miniszterelnök gondolatával, ha nem árnyalná Orbán kijelentését a tény, hogy a csádi magyar szerepvállalás első áldozatát máris gyászoljuk.
– Némi bizonytalanságban vagyunk tehát kormányunk és miniszterelnökünk gondolatait illetően – jegyezte meg.
Felidézte Orbán Balázs nemrégiben hírhedtté vált mondatát is, amellyel a magyar ‘56-os történések, és Oroszország ukrán inváziója között vont párhuzamot, mikor azt mondta, felelőtlenség volt az ukránoktól belemenni egy „háborús védekezésbe”, ezt mi „a mi 56-unkból okulva” nem tanácsoltuk volna nekik.
Nem hagytak kétséget, hogy nem védenék meg a hazát, de mi ezt várjuk a kormánytól. Hiszen nem az EU, hanem az oroszok fenyegetik a szuverenitásukat
– mutatott rá Márki-Zay, aki szerint ha valaki olyan kijelentéseket tesz, mint Orbán Balázs, annak le kellene mondania.
Majd Orbán Viktor régi, emlékezetes nyilatkozatát idézte, amely sokaknak például szolgált: „Mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak és a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk, és azt üzenjünk a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy visszamásszanak az ablakon[…],Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik, a demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, hanem csak az emberek szívéből nőhet ki.”
Ezekkel a gondolatokkal Márki-Zay szerint egyet lehet érteni, csakhogy azóta Orbán Viktor például már nem vesz részt európai uniós tárgyaláson, mert Putyin meghívására Pekingbe kell utaznia – ahol az orosz elnök társaságában még azt sem merte kimondani, hogy Ukrajnában háború van.
Vásárhely polgármestere szerint a kormány semmit nem tett az utóbbi években azért, hogy függetlenedjünk az orosz energiától, és még az is megtörténhet, hogy nyugati nagyköveteket hívat magához a külügyminiszter, az oroszt viszont akkor sem, ha az orosz tankönyvekben máig ellenforradalomként írnak az ‘56-os forradalomunkról.
Egy büszke magyar nemzet ilyen kormányt nem tűrhet
– mondta, hozzátéve, aki nem áll ki Magyarország szuverenitása mellett, az hazaáruló. Majd felsorolta, hogyan, milyen eszközökkel szolgál a magyar kormány orosz érdekeket.
Visszatérve ’56 gondolatiságához így fogalmazott:
’56 csodálatos példa arra, hogy egyszer minden véget ér -150 év alatt sem lettünk törökké.
Szerinte a világban az értékek küzdelme zajlik, mindig lesznek a világon olyanok, akik hatalmat ragadva csak a saját zsebüket tömik, akik nemcsak a saját népüket nyomják el, hanem másokat is le akarnak igázni – utalt vissza Nahimi Péter gondolataira. Szerinte az Európai Unió és a demokrácia arról szól, hogy az egyéni érdekeket rendeljük alá a köz érdekében – ezeket az érdekeket pedig a Nyugat képviseli.
Végül azt emelte, ki, összefogásra van szükség minden fronton, akkor amikor fejet hajtunk az 56-os hősök, köztük a hódmezővásárhelyi hősök emléke előtt. Erőt pedig az adjon nekünk – fogalmazott – hogy minden rendszer véget ér egyszer. Mindannyian el kell számoljunk a történelem előtt, ennek jegyében üdvözölte, hogy a mai alkalmon közösen ünnepelnek a város képviselői:
Ez csak így helyes, csak így mehet tovább. Nyílt vita, közös ünnepek, összefogás, fellépés az embertelenség és hitványság ellen: ez mind közös ügyünk. ehhez a közös ügyhöz kérem, hogy csatlakozzon minden megválasztott képviselő, civil és sportegyesület és minden vásárhelyi polgár
– zárta szavait a polgármester.
Ezt követően Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalta el Faludy György Széljegyzet papír nélkül című versét.
Az ünnep kezdetén illetve végén a Himnusz és a Szózat zenei kíséretét Zoltán Péter klarinétművész és Lőkös Mihály klarinét-szakos hallgató játéka biztosította.
A megemlékezés fáklyás felvonulással zárult, amely az Örökmécsestől az Emlékpontig vezetett, ahol Haagen Imre és a Dalköltők előadásában a Magyarország egy csepp vér című zenés, verses ünnepi műsort tekinthették meg az érdeklődők.