Kameruni birkapörköltet, de szamár- és bivalyszalámit is kóstolhattak, illetve más különleges ételeket is láthattak készítésük közben az Árpád utcai Tájházban szombaton rendezett Ízök Fesztiválja iránt érdeklődők. Itt zajlott a sütemény- és pálinkamustra is.
Se a hideg, se az eső nem tántorította el a főzőket, volt, aki már kora hajnalban nekiállt, hogy a már szerdán a tájház mellé szállított egytonnás grillben kész legyen a sültje, más különleges ételt főzött szegecselt edényben, de akadt egy olyan csapat is – mégpedig a Corvin iskoláé -, amelyik a Fekete Sas tankonyhában készítette el a finomságokat, majd azt vitték el a tájházba a szakavatott zsűrinek.
A főzni érkező csapatok sátorponyva alá bújva – de akadt, aki anélkül – a tájház előtt álltak neki az ételkészítésnek, nem törődve a délelőtt folyton zuhogó esővel és a +10 fokos idővel sem. Lobogtak a tűzre dobott fahasábok, égtek a gázrózsák és időnkét a csípősebb paprikák, sőt a papramorgók is fokozták a hangulatot.
A kíváncsi közönség azonban nem ezen, hanem a különféle ételek láttán csodálkozott el a legjobban.
– Manapság már nem hétköznapi, de az ezer évvel korábban megszokott módon főzünk. Ami most készül, az egy skandináv jellegű halleves lesz, amiben – lévén, hogy az 1200-as években még nem ismerték paprikát – zöldség és persze hal van – kavarta meg a korhű, szegecselt edényben főzött ételt Tóth László, a szegedi Hősök Kapuja Hagyományőrző Baráti Kör tagja.
Cserebökényi magyar szürke marhapörkölt rotyogott a kiskunfélegyházi Kormányos Zoltánnal közösen főző Krausz János kondérjában, igencsak finom illatot árasztva. – A másik edényben szintén cserebökényi füstölt csülkös babgulyás készül – mondta Krausz János, aki nem hogy a titkos összetevőket, de a recepteket sem akarta elárulni. – Az első száz bográcsomat kísérletezéssel töltöttem, így alakult ki a végleges recept – indokolta. Hogy az bevált, jól jelezte, hogy a Hód-Mezőgazda rendezte Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Nap főzőmestere címét nyerte el, és meghívták Ecserre, a Kárpát-medencei Történelmi Hadikonyhafőző Versenyre is, ahonnét a bajnoki serleget hozta el.
A Szolnok és Cegléd között fekvő Abonyból érkezett a Barna Zoltán és fiai csapat, amely dödöllés erdélyi gombás marharaguval és tárkonyos gombalevessel készült. Míg – versenyen kívül – csülökpörköltet is főztek, hogy a 14 fős csapat minden tagja jóllakjon. De feltettek a tűzre egy hódmezővásárhelyi füles levest is. A 4-5 éve együtt főző csapat egyébként az Interneten látta meg az Ízök Fesztiválját, de járják az országot, s legutóbb most augusztusban az Abony Vágtán a fődíjat is megnyerték – árulta el Barna Zoltán.
Különlegességet, kameruni birkapörköltet főzött felesége, Zsuzsanna segítségével Török Ernő, aki azt mondta, hogy a hús nem annyira faggyús, mint ahogy az megszokott. A bikahús mellé kell egy is babérlevél, két deci vörösbor, só, bors és köménymag. A másik kondérjában sokkal hagyományosabb étel, lebbencsleves rotyogott. – Nyolc-kilenc éve veszek részt ezen a fesztiválon, voltam már első, második, harmadik és negyedik helyezett is – mondta.
Abszolút hétköznapi babgulyás készült Ládáék kondérjában. – Azóta segítek édesapámnak, mióta az eszemet tudom – mondta a héten a 28. születésnapját ünneplő Láda Bence, aki szerint a babgulyás a sok zöldségtől – krumplitól, répától, hagymától, piros- és fűszerpaprikától – és persze a babtól lesz igazán finom.
Két csapatot is nevezett a Tiszta Vásárhely Egyesület az Ízök Fesztiváljára. Az egyik főszakácsát már jól ismeri mindenki: Czeller Éva ugyanis a kéthetenként szervezett ételosztások főszakácsa is. – Szíve-nyelve levest főzök. Most a Vásárhelyi Értéktárban szereplő ételek közül választottam, de széles körű kutatást végeztem, hogy ki, hogyan főzi ezt Vásárhelyen. Végül kiválasztottam a nekem legszimpatikusabb receptet. Az igazi vásárhelyi szíve-nyelve levesbe nem tesznek gyökeret és krumplit. És azonban szeretem ha nem annyira tömény, így krumplit és zöldséget is tettem bele – kavarta meg az ételt. Hozzátéve, hogy hideg disznópaprikást is készítettek.
A legkorábban érkező ínymestereknek a vásárhelyi Disznótor csapata bizonyult mely tagjai már hajnali 5 óra 10 perckor a helyszínen voltak. Nem véletlen!
– Korán felfűztük a malacot a nyársra, tekertük be alufóliával és gyújtottuk meg alatta a tüzet, hogy minél nagyobb parázs legyen. Később csatlakozott édesanyánk, aki a hurkát-kolbászt hozta, amely a grill hátuljában sült, utána a kacsákat és a csirkéket húztuk nyársra, hogy azok is elkészüljenek. Az óriás grillel próbáltunk a látványra – és egy picit a hagyományra is – menni. A grill magáért beszél, de nem mindennapos a malacsült sem – árulta el Galli Kálmán, aki Laci testvérével felügyelte a grillezést.
Szalámikkal érkezett a fesztiválra a vásárhelyi Zsolnai János állatorvos, aki a parenyica sajt kivételével mindent saját kezűleg töltött.- Több állatfajtából készültek, így van szamár csemege, szamár csípős, bivaly fehér, bivaly csemege, sertés fehér még 2023 januári készítésű, idei sertés csemege, édesköményes, káposztás kolbász, fehér kolbász és parenyica sajttésztába tekert kolbász fölfüstölve – sorolta. Hozzátette, hogy a recepteket ő gyűjtögette össze, s barátaival – maguknak – 3-4 mázsa szalámit is készítettek egyszerre. De akadt, amikor tizenegyféle szalámijuk is volt.
Csáki Zsolt gasztrolovag, a program egyik szervezője elmondta, hogy a rossz időjárás nem vette el a csapatok kedvét és nem befolyásolta sem a főzés hangulatát, sem a menetét. Eredetileg 20-an neveztek, de ketten jelezték, hogy mégsem tudnak eljönni. – Aki főzni szeret, azt nem befolyásolja a környezet, nem befolyásolja az időjárás, csak az egymás és az ételek iránti szeretet – mondta.
Ha eddig még nem laktunk jól a fesztiválon lengedező ételek illatától most már az ételek látványtól is elteltünk.
Aki kedvet kapott a szakácskodáshoz, az meghallgathatta az Új Vásárhelyi ízök 3. szakácskönyv bemutatóját is.
A bírálatot végző zsűri délelőtt 11 óra után sorra kapta az ételek, sütemények majd a pálinkák kóstolóit, hogy eldönthesse, melyek a legfinomabbak. A döntésükről hamarosan beszámolunk.
További képek a Hódpress Facebook oldalán: