A 120 éve született Németh Lászlóra emlékeztek kedden a városi könyvtárban egy róla készült kötet bemutatójával, amelyben irodalmi munkásságával kapcsolatos, eddig talán kevésbé ismert történetek és tények kaptak helyet. A kötetet Miklós Péter, Bene Zoltán és BÍró-Balogh Tamás jegyzi.
Németh László Hódmezővásárhelyet a boldogság szigetének nevezte, és számos, a városhoz köthető művét ismerjük, ilyen például az Égető Eszter. De nem ez az egyetlen ilyen műve, mondta Miklós Péter. Az utolsó drámáját, a Semmelweisről szóló, Az írás ördöge című alkotást is a Petőfi Sándor Művelődési Házban mutatták be 1970-ben, a Szegedi Nemzeti Színház művészeivel. Ezzel a Vásárhely előtti tisztelgés volt a célja.
Ez a történet is benne szerepel abban a Magyarság, minőség, megmaradás című kötetben, amely Németh László munkáinak kevésbé ismert oldalát is be kívánja mutatni.
A kötet egy másik szerzője, Bene Zoltán író, irodalomtörténész elmondta, a maga korában a népi-urbánus vitában, a jobb-, és baloldali értékek, gondolkodás között Németh László egyfajta híd szerepét töltötte be. Némethnek ezt a szerepét Bene Zoltán Kölcsey szerepéhez hasonlította. Mint mondta, a Himnusz szerzője is úgy tudott kozmopolita lenni, hogy közben hazafi is volt.
A keddi találkozón Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész adatmentő és feltáró munkáját is megismerhették az érdeklődők. Ő az író közel 250 dedikációját gyűjtötte össze, ezáltal tárta fel az író szerteágazó kapcsolatrendszerét.
A könyv a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány gondozásában került kiadásra.