,,Ma is egy élhető Magyarországért kell összefognunk”

Azt a Magyarországot kell megteremtenünk, ahonnan az emberek nem akarnak elmenni gazdasági és politikai okokból, hanem itthon találják meg a boldogulásukat. Ez volt a központi gondolata Márki-Zay Péter polgármesternek az önkormányzat október 23-i ünnepségén a Kossuth téren és a Nagy Imre sétányon. A szigorú járványügyi szabályok miatt ezúttal személyesen kizárólag maszkban lehetett megjelenni. 

Ünnepi beszédében Márki-Zay Péter polgármester elmondta, 1956 nem 1956-ban kezdődött, hanem már 1944-ben, amikor az első szovjet csapatok magyar földre léptek, és útjukat politikailag elcsalt választások, politikai letartóztatások, padlássöprések kísérték. 1956-ban október 23-at megelőzte október 6-án Rajk László újratemetése, ahol tízezrek vettek részt, majd október 16-án Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete, a valóban demokratikus MEFESZ. A forradalom alatt több követelése volt a fiataloknak és a tüntetőknek. Elsősorban jobb életkörülményeket kívántak a jogaiktól megfosztott és rabszolgaként kizsákmányolt munkásoknak, de követelték a koncepciós perek helyett a független bíróságokat, valamint a pártállami helyett a sokszínű mediát is.

Fotó: Buday Dániel

Ám ezek az események nem értek véget október 23-án, sőt még november 4-én sem. Az akkori követelések csak a rendszerváltáskor teljesülhettek. A kettő közötti időszakban ugyan egy gyengébb gulyáskommunizmusban élt Magyarország, ám a kinevezések párthűséghez kötődtek, valódi demokráciáról nem lehetett beszélni. Amikor 1956-ra emlékezünk, akkor összességében mindezekre emlékezünk.

A nemzeti ünnepeinken mindig elgondolkodunk, mit üzennek nekünk nemzeti hőseink – folytatta a polgármester. 1956 azt is üzeni, hogy egyszer minden rendszernek vége lesz, a Horthy, a Rákosi, de még a Kádár rendszernek is egyaránt – közölte.

Fotó: Buday Dániel

Nekünk a jelenben nem pártpropagandának, hanem saját lelkiismeretünknek kell megfelelni. Minden cselekedetünkkel történelmet írunk – mondta. Jelenkori legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük azt a közös Magyarországot, ahonnan nem mennek el véglegesen az emberek gazdasági és politikai okokból – fűzte hozzá.

Márki-Zay Péter hozzátette, ő is élt külföldön és találkozott sok olyan magyar családdal, akik tervezték a hazatérést, azonban azt látja szomorúan, hogy rajtuk kívül csupán egy család tért haza. Ebben a pandémia szörnyű időszaka hozhat változást, ugyanis most több olyan vásárhelyivel is találkozott, akik Ausztriából vagy éppen Németországból tértek haza, az idegenforgalom hanyatlása miatt.

Fotó: Buday Dániel

A polgármesteri beszédet követően Dani Imre énekelt el egy, a forradalomhoz kapcsolódó dalt, majd Márai Sándor egy verse mellett hódmezővásárhelyi írók, Haranghy Géza, Arany-Tóth Katalin, Diószegi Szabó Pál, Dani Imre, Bajnócziné Rácz Éva műveit hallgathatták meg az érdeklődők. Ezek után politikai és civil szervezetek az Örökmécses emlékműnél helyezték el az emlékezés koszorúit.

HódmezővásárhelykoszorúzásMárki-Zay Pétermegemlékezésoktóber 23.