Kézi erővel, illetve ásót és kést bevetve fémtálcák segítségével emelték ki az Év Talaja díjat elnyert úgynevezett monilitokat a Hód-Mezőgazda Zrt. területén idén vágott szelvényből ma a szakemberek, hogy az egyik az Agrárminisztériumban december 5-én megkapja az Év Talaja kitüntető címet.
– A talajszelvény maradna, hiszen itt szeretnénk folytatni a következő évben a növénytermesztési bemutatót, a tervünk az, hogy a szelvény hosszabb időszakra is itt marad – mondta Kurusa Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a talajszelvény köré is építenek majd programokat. Meghatározó szerepet szánnak neki, az elismerés elnyerését pedig csapatmunkának tudja be. – Nagy elismerés ez, hiszen az állattenyésztési napokon mutattuk be a talajszelvényt, amellyel így az állattenyésztés mellett a növénytermesztés fontosságára is fel tudtuk hívni a figyelmet.
A szelvényből több, úgynevezett monolitot ma délelőtt vágtak a szakemberek. – Ezzel a versennyel a Magyar Talajtani Társaság egy kicsit rá akarta irányítani a figyelmet a talajokra. Mindenki azt hiszi, hogy ezeket a jóisten adta, és az idők végezetéig működni fog, de sajnos azt látjuk, hogy ez a legveszélyeztetettebb ága a mezőgazdaságnak, itt az Alföldön is. Nem csak a mezőgazdaságnak, de az éghajlatváltozásnak is szerepe van a leromlásában – árulta el Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Műszaki, Föld és Környezettudományi Kar professzora.
– Ez a szelvény önmagában mutatja ennek a területnek a jellemző talajképződési folyamatait. Azt mutatja, hogy a felszínt itt a hajdani Maros építette, hiszen annak a hordalékkúpján vagyunk. Amikor a folyó jött, zátonyokat épített, kisvíznél ezekről lecsúszott, a nagyobb áradásoknál pedig durvább hordalékot rakott le. A nyugodtabb időszakokban kicsit agyagosabb, finomabb anyagokat hozott. Ebben a szelvényben mindez jól látszik. Gyönyörű réti talaj van alul, fölötte egy sokkal durvább üledék, majd a felső 30-40 centiméteren jött az emberi behatás, ami építési törmelék: tele kövekkel, téglákkal, még patkószeget is találtunk benne. Sajnos azt az egyre gyakrabban látható képét mutatja a felszínnek, amikor az ember mindent átalakít, mindent is lepakol, de a természet próbálkozik, hogy még ezeken a helyeken is újra visszatelepüljön. Az látszik ezen szelvény tetején is, hogy a teremtő nagyon sok eszközt adott az élővilág kezébe. Ha nem nagyon bántják, s hagyják regenerálódni, akkor ezek a folyamatok elindulnak, s ennek a szelvénynek az állapota jobb lesz, mint a mezőgazdasági talajaink 80-90 százaléka. Mivel ez nem került művelésbe, kialakult egy 34-40 centis felső szintje, ami ezt az egész folyamatot szépen mutatja – tette hozzá.
A szelvényből kiemelt úgynevezett egyik monolitját már a Miskolci Egyetem őrzi, a másik az Agrárminisztériumba kerül, ahol átadják december 5-én a díjat, s kap belőle az ELTE, s azok az intézmények is, melyek szeretnének belőle, s egyet a Hód-Mezőgazda Zrt. is kapott.
Mint azt korábban megírtuk: az Év talaját kereste a Magyar Talajtani Társaság az idén. A címre a Hód-Mezőgazda Tanösvénye szelvényét is nevezték, s 928 szavazattal meg is nyerte a lájkbajnokságot. A szelvénynek fontos szerepe volt idén tavasszal abban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, és az idei XXX. Alföldi Állattenyésztési- és Mezőgazda Napok kiállításra látogató különböző korosztályok számára közelebb hozza a talajtan tudományát, és bemutassa a talajbiológiai regeneráló képességét a talaj termékenységének helyreállításában. Természeti érdekességei és szépsége (oszlopos szerkezeti elemek, löszbabák) még a gyerekek figyelmét is képesek voltak lekötni.
A nyertes szelvény monolitját december 5-én, a Talaj Világnapján, az Agrárminisztériumban mutatják majd be.
A munkálatok Márton Dalma fotóin:
