Lázár János egy nyilatkozatában belengette a dohányboltok számának csökkentését, ám a kereskedőknek kiadott koncessziók 2033-ig szólnak.
A korábbi években a dohányzás visszaszorítására tett lépések – például az értékesítési helyek számának korlátozása, a termékek drágítása – sikeresek voltak, hiszen éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon. Itt az ideje, hogy végre hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), illetve az adóteher prevenciós hatása – mondta a Világgazdaságnak Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges kormányzati teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos.
A politikus úgy számol, hogy harminc év múlva lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek.
A megelőző hatású költségterhek emelését az is indokolja, hogy Magyarországon az átalakuló kínálat és fogyasztási szokások ellenére még mindig évente 13 ezer tüdődaganatot diagnosztizálnak, ami döntően a dohányzással függ össze.
Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát, tovább növelve a boltok ellátási területét. Miután a kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.
A kiadott koncessziók 2033-ig szólnak, ellátatlan terület pedig alig van például Csongrád-Csanád megyében. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapja szerint csak Ferencszállás és Kövegy ilyen település megyénkben.