Az elmúlt évekhez hasonlóan Makón mondott beszédet Lázár János. A térség parlamenti képviselője a március 14-i ünnepi megemlékezésen több párhuzamot is vont a jelenkor és az 1848-49-es események között.
Lázár szerint történelmi távlatban igenis győztek a forradalmaink, legyen szó, akár 1848-49-ről, 1956-ról, amely végül 1989/90-ben, sőt sokkal inkább 2010-ben teljesedett be. Nem sokkal az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kiegyezéssel a magyarok megnyerték a jövőt. Ugyanis a kiegyezéssel legalább tíz pont, követelés megvalósult és néhány területet leszámítva Magyarország önálló állam lett.
Hogyan tudtunk Szent István és Hunyadi Mátyás után elérni, megvalósítani a magyar történelem újabb nagy korszakát egy levert forradalom után? – tette fel a kérdés, majd meg is válazolta: össze tudtuk egyeztetni egymással ami a legfontosabb, a haza és a haladás, a nemzeti szuverenitás és a polgári fejlődés programját.
Hozzátette: mert sem a nemzeti önrendelkezés lényegéből, sem az európai felzárkózás programjából nem engedtünk 1867-ben. Túlnyomórészt 1867 és 1918 között épült ki az a Magyarország, amelyet ma ismerünk és amelyet
,,mi konzervatívok meg akarunk őrizni.”
Példának nevezte, hogy Széchenyi és Baross példáját követve ma újra önálló minisztériumot szentelnek a közlekedés és az országépítés ügyének,
az új tárca amelyet ő vezet, az építési és közlekedési minisztérium a haza és haladás minisztériuma, a mai magyar kormányban.
Úgy értékelte, a fejlődéshez béke kellett a 19. század második felében is, de béke kell hozzá most, a kortárs Európában is. Kifejtette: béke átvitt értelemben az európai országok, kelet és nyugat között. Azért kritizálják a mai Európát, mert gyenge, egyre csak gyengül, hagyja, hogy Amerika és Oroszország konfliktusát velünk fizettessék meg. Szerinte
elvesz a tagországoktól, jogi csűrcsavarral, ideológiai alapon öngyilkos szankciókkal fenyegeti a tagországokat Brüsszel.
A fideszes politikus úgy vélte, pont az ellenkezője kell, a tagországok támogatása a kirekesztés és megbélyegzés helyett, a Magyarországot megillető forások azonnali folyósítása a visszatartás helyett. Az európai energia és élelmiszerárakat szem előtt tartó gazdaságpolitika az orosz gazdaságot hízlaló szankciók helyett és mindenekelőtt békepárti politika a háború eszkalációját eredményező lépések helyett.
Beszélt arról is, másfélmillió magyar veszett oda 20. század három nagy háborújában és a magyar nép lélekszámához képest nagyobb véráldozatot hozott az elmúlt emberöltő konfliktusaiban, mint a mai európai nemzetek sokasága.
Szerinte
most mi, a mai magyarok a béke árát fizetnénk meg, mert a háborúpárti politikusok zsarolásait, fenyegetéseit látva, úgy látom, nekünk mai magyaroknak az ország békéjért nagy árat kell fizetni. Politikai támadásokban, szövetségi konfliktusokban, fejlesztési források megvonásával mérhető árat. Azonban mi akkor is kitartunk a béke mellett, mi akkor is nemet mondunk a háborúra, ha minden nap zsarolnak bennünket Brüsszelből vagy Washingtonból.
Az első világháború tönkretette a koronát, a második világháború tönkretette a pengőt, a harmadik háborúnak már a veszélye, vagy az esélye is meggyöngyítette a forintot – tette hozzá.
Beszédét úgy zárta: