„A következő tíz évben a Tiszán egy vízi útvonalat kell kialakítani magyar családok, turisták számára, hogy akár kishajóval, kajakkal vagy bármilyen más formában ezeket a Tisza-parti településeket végiglátogathassák” – nyilatkozta Lázár János a Portfóliónak. Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője amellett érvelt, hogy az élelmiszeriparban akár állami beavatkozással, magyar feldolgozás legyen a hazai minőségi alapanyag-termelésből, a magyar állam – akár a kiskereskedelem jogszabályi környezetét alakítva – tegyen egy egységes áruházlánc létrejöttéért.
„Magyar termelő, magyar felvásárló, magyar feldolgozó, magyar nagy- és kiskereskedő egy vertikumban – ez a célkitűzés. Abcúg a kiskereskedelmi láncokkal, diszkontokkal és vivát a hazai élelmiszerláncoknak. Az EU-tagság a patrióta gazdaságpolitika lehetőségét nem megszüntette, csak szűkítette. Bőven van még tere a hazai szereplők támogatásának” – fogalmazott a pénzügyi portálnak adott interjúban a kormánypárti politikus.
Lázár szerint mi alapanyagot viszünk ki, amely hozzáadott termék formájában érkezik vissza az országba, így a profit nagyobbik része külföldön képződik: a magyarok munkájából idegenek haszna lesz.
A fideszes honatya úgy véli, csak PR, aki elhiszi, naiv, hogy bejelentéséhez hűen az Aldi kizárólag csak magyar frisshúst értékesít a jövőben – pontosan meg kellene vizsgálni a termékeket, de ezt valószínűleg a diszkontlánc sosem engedi majd. Hozzátette, hátrányos helyzet, hogy magyar kézben és domináns pozícióban lévő élelmiszer diszkontlánc még 30 évvel a rendszerváltás után sincs Magyarországon. A vidék jövőbeli talpon maradásához szükségszerű, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon hazánkban. Leszögezte, a magyar diszkontláncoknak ugyanolyan jónak, sőt jobbnak kell lennie, mint a multiknak, mert a magyar fogyasztók érdeke az első.
Lázár aláhúzta: a „kiskereskedelmi adóval szembeni megfutamodás súlyos hiba volt Magyarország részéről, talán az egyik legnagyobb az elmúlt 12 évben – a vasárnapi boltzár mellett. A lengyelek ezt a vitát megnyerték, nem véletlenül állnak az élelmiszeriparban jobban, mint mi.”
A politikus arra is kitért, hogy a vidékfejlesztési tervnek egy társadalomfejlesztési tervvé kell válnia, amiben van infrastrukturális fejlesztés is – például a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tram-train egyszerre közlekedés- és városfejlesztési, sőt jóléti projekt, hiszen az élet minőségét javítja a térségben.