Hétfőn este adták át a Boldog Gizella-díjakat a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az ünnepi köszöntő enyhén szólva is elment egy értékmérő küzdelem irányába, az eseményen felszólalt miniszter már a következő generációt szólította meg, emlékeztetve arra, hogy mekkora veszélyben forognak a hagyományos értékek.
Az est első köszöntőjét Kószó Péter, az alapítvány kuratóriumi elnöke mondta el, aki emlékeztetett a díj névadójára és annak történelmi-eszmei jelentőségére. „Szent István és Gizella királynénk olyanok számunkra, mint fának a gyökér. Belőlük nőtt ki a magyar nép szellemisége és minden erénye, Isten hite, vallásossága, lovagiassága, szívjósága és messze földön híres vendégszeretete” – sorolta az elnök, aki hozzátette azt is, hogy napjainkban, amikor az évszázadokon keresztül érintetlen hagyományokat is megkérdőjelezik, akkor kell „résen lenni”. „Kétségbe akarják vonni hitünket, szokásainkat, ünnepeinket és a mindennapok normalitását” – fogalmazott Kószó Péter.
Óriási a megosztottság
A kuratóriumi elnök nyomatékosan beszélt a közösség erejéről, a polgárságról és a konzervatív értékek védelméről, majd átadta a szót Lázár János építési és közlekedési miniszternek, aki rögtön az elején előhozta az ország megosztottságának témakörét. „Ma már olyan mértékű a megosztottság és a szembenállás, hogy a baloldali nézeteket valló honfitársaink sé polgártársaink sokkal jobban hisznek az egyetemes értékek integrációjában, mint akár a saját szülőhazájukban, nem beszélve a liberális polgártársainkról, akiknek nem is az internacionálé vagy a nacionalizmus, hanem saját maguk jelentik a legfontosabb igazodási pontot” – vázolta a tárcavezető.
Lázár János a Boldog Gizella-díj kapcsán elmondta, egy konzervatív elvű közösség számára kiemelten fontos, hogy minden időszakban képes legyen elismerését kifejezni azok iránt, akik a hagyományos értékeket képviselik „Itt mindannyian olyan emberek vagyunk, akik egy értéket vallunk, mégpedig azt az egy értéket, ami alapján Szent István is megalapította ezt az országot, Isten, haza, család” – jelentette ki a miniszter, aki szerint napjainkban ez a három alapérték is veszélyben forog, támadás alatt áll.
Támadás alatt a haza és a fehér, keresztény Európa
Beszélt a párizsi olimpia megnyitójáról, ahol meglátása szerint „Istent és az apostolokat becsmérlik, figurázzák ki, támadják azokat, akik hisznek”. Előkerült a gázai konfliktus, a migráció és a gender kérdésköre is, amellyel kapcsolatban „a haza és a fehér, keresztény Európa elleni támadásként” értelmezte a magyar kormányétól eltérő álláspontot képviselő nyugat-európai és amerikai politikát.
Azért nehéz ma 2024-ben itt Hódmezővásárhelyen erről beszélni, mert mégis egy olyan esztendőben vagyunk, amikor ezek az értékek látszólag egy küzdelemben, egy országos és egy helyi küzdelemben igenis alulmaradtak. Szembe kell tudnunk néznünk azzal, hogy az Isten, haza, család, gondolat vagy kevésbé fontos, vagy már nem a jó gondolkodású emberek vannak többségben a városban, hanem a sehogyan nem gondolkodó emberek kezébe csúszott át a többség
– fogalmazott a többégében Márki-Zay Pétert választó vásárhelyiekről Lázár János, aki szerint alulról szervezve, az újra építve, nem a régi, hanem a megújult generációkra alapozva kell nekivágni a következő éveknek és évtizedeknek.
A város bajban, de a fiatalok kezében a jövő
Szerinte a város tavasszal a nehezebb utat választotta, amikor újraválasztották Márki-Zay Pétert, hozzátette, hogy júniusban „nem mi veszítettünk, hanem a város veszít lehetőséget”.
Az erő és gazdagság helyett Hódmezővásárhely előtt a szegénység és gyengeség évei állnak. Ez a város sarokba szorította saját magát
– jelentette ki a miniszter a Boldog Gizella-díj átadóján, hozzátéve azt is, hogy a város nehéz helyzetének megoldását a hozzájuk csatlakozó fiataloktól reméli.
A tárcavezető szerint mindent egy lapra kell feltenniük, mivel már a „következő generációé a színpad és a lehetőség”. Ezeknek a kijelölt fiataloknak Lázár János a beszédének végén két útravalót ajánlott: egyrészt a rendszerváltás vásárhelyi résztvevőinek „Isten, haza, család”- alapú szemléletét, illetve a Boldog Gizella-díj kitüntetettjeinek életútját hozta példaképpen, úgy mint „jó gondolkodású vásárhelyiek”. Ennek a definícióját Lázár János annyiban határozta meg, hogy az ilyen emberek „jól gondolkodnak általában a dolgokról.
A Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány 2018-ban alapított elismerését Cserjés Katalin irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense és Perényi János állattenyésztő, a Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke vehette át. A díjjal együtt emlékplakettet, oklevelet és nettó 1 millió forint tiszteletdíjat is kaptak.