Hétfőn délután dr. Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum tudományos és közönségkapcsolati igazgatóhelyettese, történész, szociológus, egyetemi adjunktus, kommunikációs szakértő tartott előadást Fotográfiák a „tegnapelőtt” Hódmezővásárhelyéről címmel. Évtizedek óta foglalkozik fényképelemzéssel. Enyedi Zoltán fotóriporter hagyatékából hozott a Németh László Városi Könyvtár közönsége elé a kommunizmus hangulatát tükröző izgalmas fotókat.
Dr. Medgyesi Konstantin szerint a tegnap a rendszerváltás időszaka, a tegnapelőtt az azt megelőző kommunizmus korszaka. Ezért választotta ezt a címet előadásának, Enyedi Zoltán fotográfus hagyatékából válogatott.
Enyedi Zoltán fotóhagyatéka, a Szegedi Móra Ferenc Múzeumba került jó tíz évvel ezelőtt. Enyedi Zoltán megyei fotóriporter volt. A megyei napilapnak volt tudósítója, de mint kiderült, mindenhová két fényképezőgéppel érkezett, és a Szegedi Múzeum a saját gyűjteményét, azaz a személyes célra készült fotóit vásárolta fel. Medgyesi azt mondja, hogy ebből fakadóan lényegében 30 ezer fotót kellett átnéznie, ami „egyébként élmény volt, hiszen nagyon-nagyon sok mindent meg lehet érezni a múltból a fotókon keresztül, és körülbelül azt lehet mondani, hogy a 30 ezeres gyűjteménynek egy viszonylag komoly része, tehát ilyen 1500-2000 fotó az, ami hódmezővásárhelyi vagy vásárhelyi kötődésű fotókat jelent.” Ezekről a fotókról mesélt a közönségnek, bemutatva a ’60-as évektől kezdődően a rendszerváltásig tartó korszakot.
Előadásában kitért azokra a vizuális kódokra, amelyek tipikusan a korszakra jellemzőek, de szerinte a vásárhelyiséget is tetten lehet érni a fotókon. Az előadó portálunknak elmondta, hogy szoros szálak kötik Vásárhelyhez, gyermekkorában sok időt töltött itt, ismeri azokat az ikonikus helyszíneket, amelyeket Enyedi is megörökített.
És hogy mi a vásárhelyiség Medgyesi Konstantin szerint?
Úgy fogalmaz, hogy „a legnagyobb szeretettel szoktam mondani, hogy Hódmezővásárhely egy városállam. A vásárhelyiség lényege szerinte egy nagyon erős lokálpatriotizmus, az ő-ző nyelvjárás, és az erős lokálpatriotizmusból fakadó makacs kitartás. Medgyesi úgy fogalmaz: „lehet, hogy részemről ez pici belemagyarázás, de én érzem a fotókon a vásárhelyiséget.” Ugyanakkor hangsúlyozza, „a fotók azért inkább egy általános korképet mutatnak a kommunista diktatúrának a vizuális kódjairól. Ha mondjuk egy-két fotót kiválasztunk és azt vizsgáljuk, szerintem még ott is jobban tetten lehet élni ezt a vásárhelyiséget. De ezt így még nem fogalmaztam meg, nem írtam erről tanulmányt”.
Medgyesi előadása során rávilágít arra, hogyan használják a fotókat propaganda célokra a kommunizmus idején, és Enyedi Zoltán milyen témákat dolgozott fel.
Az előadás résztvevői láthattak például kuriózumnak számító légi felvételeket a ’68-as évekből, de megismerhették Enyedi Zoltán tipikus témáit is, mint a rendszer identitáserősítő rendezvényeiről készült fotóit, amelyeken a statikus tömeg megmutatásával az erőt próbálta hangsúlyozni, de fotózott ismert művészeket is, például Németh Lászlót, amikor az író Vásárhelyen járt. A felsorakoztatott vásárhelyi fotókon a szocialista elemek mellett megjelenik a fejlődő mezőgazdaság megmutatása az új agrárgépek használata mentén, a gyárbéli hétköznapok ábrázolása, a gyerekek és úttörők változatos helyzetben való megjelenítése, de láthatóak az építkezések, a panelházak (az akkori sikertörténet) és azok a veszélyhelyzetek is, amelyeket a rendszer emberei megoldanak.
Az előadás résztvevői megcsodálhatták a Németh Lászlóról készült fotókat is.