Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek? címmel nyílik meg az első idei tárlat január 18-án a Tornyai János Múzeumban.
A kiállítást ma Pintér-Nagy Katalin egyetemi adjunktus, az SZTE BTK Régészeti Tanszéke kiállításának kurátora és Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régész-muzeológus mutatták be.
Az újkőkorszaki szobrocska, a Kökénydombi Vénusz megtalálása tette fel Hódmezővásárhelyt a régészet világtérképére, míg laikus átlag magyart az 1963-ban a Józó Erzsébet parasztasszony által pulykaőrzés közben megtalált az eddig ismert legnagyobb és legjelentősebb hunkori pénzleletet, a szikáncsi aranykincslelet tartotta izgalomban. Annyira, hogy az utóbbiról még az akkori filmhíradó is beszámolt.
Mindezek mellett számos a neolitikumtól a középkorig terjedő eddig megtalált, a régészek által kiásott lelet is bizonyította, hogy a Tisza szabályozása előtt a partján fekvő Vásárhely és elődtelepülései kedvelt helyszínei, életterei voltak elődeinknek.
A január 18-án nyíló, a szegedi egyetem régészeti tanszékének kutatási eredményeit bemutató kiállítás a gazdag leletanyag egy részét vonultatja fel, köztük azokat a Banner János régész által annak idején feltártakat is, melyeket eddig a múzeumi raktár őrzött.
– Az 1924-ben létesített szegedi régészeti intézet és 1930-ben létrejött hódmezővásárhelyi múzeumi-régészeti gyűjtemény története nagyon szorosan összekapcsolódott, hiszen Vásárhely vezetése és a szegedi régészeti intézett már 1928-ban kötött egy olyan megállapodást, mely értelmében a szegedi egyetem munkatársai 1928 és 1944 között – anyagi támogatás – fejében évről-évre általuk kiválasztott és érdemesnek vélt helyszíneken végezhettek tervszerű, modern régészeti feltárásokat. Az így talált tárgyak a Szegeden történt restaurálás után az újonnan alakult vásárhelyi múzeum létrejövő gyűjteményét gazdagították – mondta Csányi Viktor.
Pintér-Nagy Katalin elmondta, ez egy, a 20-25 régészhallgató (köztük vásárhelyiek is) által is formált vándorkiállítás, melyet 2021-ben, a szegedi egyetem centenáriumában mutattak be, a mostani változata Vásárhelyt állítja a fókuszba.
A tárlókban egyébként az őskortól az Árpád-koron át a kunokig kapcsolódó leleteket mutatják be a majdani érdeklődők számára.