Krupiczer Ferenc megtarthatja képviselői mandátumát. Ez az a rövid hír, ami megjelent a Hódpress oldalán is. A hír és ezáltal az ügy mögött pedig egy olyan jogszabály áll, amely csak megkeveri a jogalkalmazót, az állampolgárt, valamint az érintetteket is. Mondjuk ki, több galibát okoz, mint hasznot. A megyében nem ő az első ellenzéki képviselő, aki ellen bevetették ezt a jogi bombát. Ráadásul az összeférhetetlenségi szabály igazából nem is azokra vonatkozik, akikre kellene.
Érdemes vagy érdemes lett volna legalábbis mérlegelni, mi az legfontosabb egy ilyen esetben. Ennek az ügynek ugyanis nem szabadott volna ekkora vihart kavarnia. Az elsődleges cél ugyanis, hogy zavartalanul tudjon működni a népképviseleti szerv, a helyi közgyűlés. Meglátásom szerint az eljárás megindításával ez került veszélybe, ismét hangsúlyozom, egy olyan esetben, amikor az összeférhetetlenség már nem is állt fenn, az a határidőn belül szűnt meg.
Krupiczer Ferenc esete ugyanis azzal kezdődött, hogy így ki lehetett használni egy kisebb jogi anomáliát: a 2011. évben hozott, megreformált önkormányzati törvény összeférhetetlenségi szabályai közé 2014 végén azt is beleírták, hogy önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja. Ezzel nem is lett volna baj, mert Krupiczer a törvényileg előírt 30 napon belül, az október 13-i választások után október 30-cal felfüggesztette a vezetése alatt működő Krupart Kft. által online sugárzott Rádió Color adását, ezért rendezte az összeférhetetlenségi problémát önmagával kapcsolatban. Ám észrevéve, hogy hoppá, a két szabály közül a képviselő csak az egyiket, tegyük hozzá, a fontosabbat teljesítette, Cseri Tamás fogta magát, és összeférhetetlenségi/méltatlansági eljárást kezdeményezett egy már nem létező dolog miatt. Kinek mi a fontos a közszolgálatot illetően.
Azonban az önkormányzati törvény ugyanis azt is előírja, hogy méltatlan tisztségére az a képviselő, aki az összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására. Márpedig valóban, 2019. október 23-án az alakuló közgyűlés időpontjában valóban fennállt Krupiczer Ferenc összeférhetetlensége, amiről nem szólt, és ez még akkor is törvényellenes, ha október 31-től azonban már nem volt összeférhetetlenség. Erre mutatott rá még az elsőfokú bíróság, tudniillik hogy erről nem értesítette időben a közgyűlés egészét.
Noha Cseri indítványát a hódmezővásárhelyi közgyűlés illetékes bizottsága elutasította, a törvényességi felügyeletet ellátó, akkori nevén Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékese peres úton megtámadta az elutasító döntést. Ennek eredményeképpen pedig a Fővárosi Törvényszék 2020 novemberében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítéletét – súlyos, a másodfokú eljárás során nem orvosolható eljárási hibák miatt – hatályon kívül helyezte, valamint az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte. Ez a megismételt elsőfokú eljárás zárult most le azzal, hogy az eljárást megszüntették, mert a kormányhivatal önhibájából elmulasztotta a kereset előterjesztésére nyitva álló öt napos határidőt, indokolatlanul késlekedett a peres eljárás megindításával
Ez talán azért kár, mert jó lett volna, ha nem csak eljárási hiba miatt, hanem tartalmában mondja ki egy ítélet, hogy bármikor egy ilyen esetben (tehát nem csak ha Krupiczer Ferenc, hanem ha bárki az érintett) kicsinyes politikai játszmákkal ne veszélyeztessék egy képviselő testület vagy közgyűlés zavartalanságát. Ráadásul, ha nem is áll már fenn az összeférhetetlenség. Ráadásul ha az szabályosan lett megszüntetve. Ezzel adhattak volna egyfajta precedenst is az adott kérdéssel kapcsolatban (Magyarországon a nyár óta egyébként is jelentősen előtérbe helyezték a precedensjogot). A döntés azonban nem jogerős, tehát folytatódhat, és még kialakulhat a remélhetőleg pozitív tartalmú precedens.
És ráadásul, amikor magának az egész, 2014 végén bevezetett szabálynak a célja is elég homályos, vagy legalábbis kétes. Annyiban persze nem, hogy el akarja kerülni, hogy egy helyi képviselő egy médián keresztül túl nagy koncentrált hatalmat gyakoroljon. Tudjuk, ismerjük, azt megteheti máshogy is, a háttérből, közvetlen vagy közvetett utasításokkal.
Sajnos a szabály alkalmas arra, hogy politikai feszültséget keltsenek vele. Egy, tulajdonképpen bevételt nem termelő portál, a Makói Csípős miatt Kiss Attilát, aki akkor a Jobbik képviselője volt, kizárták a Megyei Közgyűlésből. Ráadásul Kiss nem vett részt a napi szerkesztésben, újságírásban, ő az oldalt üzemeltető egyesület vezetője volt.
Az összeférhetetlenségi szabály ráadásul csak az önkormányzati képviselőkre áll fenn. A jóval nagyobb erővel rendelkező országgyűlési honatyákra és honanyákra nem.
Azt már csak a kedves olvasótól kérdezem, és mindenki válaszolja meg magában, hogy melyik a nagyobb hiba: kétes tartalmú, visszaélésekre és félreértésekre alkalmas összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat hozni vagy ezen szabályok alapján politikai, majd jogi játszmákba kezdeni.