Nem lehet azt mondani, hogy a ciklus végén támogattam Márki-Zay Pétert, de azt sem lehet mondani, hogy nem támogattam – mondta Krupiczer Ferenc, aki az előző közgyűlésben a 2. választókörzetet képviselte. Azt mondta, hogy bár a kertvárosi óvoda/bölcsőde közelében nem sikerült megoldani a parkolást, de olyan járda- és útépítések zajlottak, melyekkel évtizedes lemaradást pótoltak.
– Melyek voltak a legfontosabb dolgok, amiket a választókerületében sikerült megvalósítania a nemrégiben véget ért ciklusban?
– Sok terv volt, sok minden meg is valósult. Hogy ezek mennyire nagy volumenűek, az megítélés kérdése. Azt gondolom, ide tartozik – többek közt – az ifjúsági klub, az, hogy a körzetemben, a Kertvárosban több út és járda is megújult, ami nagyon fontos volt, hiszen az elmúlt évtizedekben erre nem fordított kellő figyelmet a városvezetés, nemcsak az én körzetemben, de más körzetekben sem. Ezért ezt nagyon nagy horderejű dolognak tartom. De legalább ilyen fontosnak azt, hogy azok, akik itt laknak a körzetemben és megkerestek ügyes-bajos dolgaikkal, sikerült elintézni. Nem volt olyan egyéni probléma, amit lehetett volna megoldani. És ez akkor is nagyon fontos, ha ezek a város egészében – úgymond – elenyészőek, de az egyes emberek számára nagyon fontosak. És ahhoz, hogy a lakosság jó érezze magát erre is szükség van.
– Mi az, amit nem sikerült megvalósítania?
– Nagyon fájlalom, hogy a ciklus alatt nem sikerül megoldani a parkolási helyzetet a kertvárosi óvoda és bölcsőde környékén. A közgyűlésen felvetettem a helyzetet, ahogy tette ezt Horváth Zoltán képviselőtársam is. Itt komoly problémát okoz a parkolás. A bölcsőde és az óvoda közötti szűk területre hajtanak be autóikkal a szülők, ez sorozatos koccanásokhoz, balesetekhez vezet, fennáll a veszélye a személyi sérülésekkel járó baleseteknek is. A helyzet megoldására volt egy tervem, amelyet a közgyűlés elé vittem, s az meg is szavazott. A költségvetését is. Erre ajánlottam fel az idei képviselői alapomat. Sajnos ezt nem sikerült megoldani. Nem azért, mert azt a polgármesteri hivatal nem akarta, hanem mert terveket kellett készíteni, ki kellett írni a közbeszerzést, azaz a kivitelezés ezek miatt csúszott el az időben. Azt gondolom, hogy ez előbb-utóbb el fog készülni. Ha nem, az nagyon-nagy mélyütés lesz a lakosság számára.
– Nem csak a Kertváros, de azon kívüli terület is tartozott a választókörzetéhez. Ott sikerült-e valamit megcsinálni?
– A kertvárosi részen kívül a körzetemben igazából nagy beruházás nem történt. Hiába is próbálkoztam, az ott élőkkel ezekben nem sikerült dűlőre jutnom, de a jelentkező egyéni problémákat ott is sikerült megoldani. Akár illegális tűzrakásról, akár fakivágásról, akár más apró gondokról volt szó. Ezek a megoldott ügyek szintén az ott élők közérzetét javította.
– Ön a ciklus elején Márki-Zay Péter polgármester támogatói közé tartozott, az utóbbi időben azonban már úgy tűnt a közgyűlési munkájából, hogy az ellenzékévé vált. Mi volt a váltás, változás oka?
– Ez így téves megítélés! Az kétségtelen, hogy nem lehet azt mondani, hogy a ciklus végén én támogattam Márki-Zay Pétert, de azt sem lehet mondani, hogy nem támogattam. Hiszen aki a közgyűléseket figyelte, az bizony láthatta, hogy számtalan előterjesztést, sőt azok többségét megszavaztam. Volt azonban nem is egy olyan előterjesztés, melyet kritikus szemmel figyeltem, mellyel szemben megfogalmaztam a kifogásaimat és nem is szavaztam meg azokat! Nem hiszem, hogy mindez Márki-Zay Péter ellenzékét jelentené. Az egész ciklus alatt a város érdekeit néztem és soha nem hoztam bele a nagypolitikát a közgyűlésbe, Márki-Zay Péter azonban folyamatosan arról beszélt. Ezt én magam nem fogadtam el. Azt gondolom, hogy a nagypolitika felől megítélni a város helyzetét nagyon nem helyes. Még akkor sem, hogy ha a jelenlegi kormány azt teszi.