A családi Biblia, édesapja iratai és a vásárhelyi levéltárban őrzött iratok segítették két évig tartó munkáját. A felvidékről származó apai ág történetét térképezte fel.
Két neves szobrászművészt is adott család, mely legidősebb élő tagja, a vasdiplomás 91. életévében lévő Kriván Lajos két éven át tartó munkával térképezte fel családja apai ágának történetét. 1760-as évekig jutott vissza az időben, és kiderítette, hogy a Csanádpalotán élő ősei, nemes Krivány Kriván János, József és István címét, Mária Terézia ugyan más családokéval együtt visszavonta, s besorolta őket az adófizetők közé, de a nevüket sokáig Kriványnak, azaz a nemesi ipszilonnal a végén írták. Erről korabeli iratok is állnak a rendelkezésére.
Kriván Lajos – aki az egykori Delta Kereskedelmi Vállalat közgazdászaként ment nyugdíjba, eredetileg vasútmérnöknek készült, de végül pénzügyes lett. Ő élesztette újjá a rendszerváltás után a vásárhelyi cserkészmozgalmat, és szabadidejében szobrokat készített, s nyert is velük díjakat. Egy fia született, két unokája van.
Feleségét 64 évi házasság után, 2022 októberében vesztette el. A háziorvosa ezt követően kérdezte meg tőle, hogy mit fog ezután csinálni. Akkor határozta el, hogy összeállítja a családfáját, de csak az apait, mert az anyaival együtt már hatalmas munka lett volna. Pedig anyai ágon rendelkezésére áll még a német nyelvű családi Biblia is, mely első – üres – oldalaira elei feljegyezték a születések és a halálozások dátumait.
Kriván Lajos az apai felmenői feltérképezéséhez felhasználta édesapja garázsban őrzött, zöld katonaládájában lapuló családi iratokat, és a négyszáz darab, családtagjait és felmenőit ábrázoló fényképet is.
– Őseim két családja a 1700-as évek közepén, a Magas-Tátrából szekerezett le az Alföldre más családokkal együtt, de ahová indultak, az a hely nem tetszett nekik. Vásárhely és Szeged azonban igen, így az egyik Kriván család az egyik, a másik Kriván család a másik városban telepedett le, majd innen rajzottak szét. A férfiak mind iparosokként boldogultak, s a család annyira hozzánőtt a városhoz, hogy a Fejérváry József 1929-ben megjelent, Vásárhely története családok tükrében című könyvében külön fejezetet kapott a Kriván család, már a szobrászai okán is. Krivánék alkotása megyeszerte sok első világháborús emlékmű és több olyan síremlék is Vásárhelyen, mely szoborként is megállja a helyét. Sőt, ők fejezték be a Nagytakarék tetején álló Merkúr szobrot és építették meg a katolikus temetőnek Kutasi úti sarkán ma is meglévő műkő bejáróját is.
Kriván Lajos a saját tulajdonban lévő iratokon felül a családjától kért adatokat, de a legtöbbet a vásárhelyi levéltár, illetve Kruzslicz István nyugalmazott levéltárigazgató segítségével gyűjtötte be. Így jutott arra, hogy a legrégebbi ismert őse Kriván József és felesége Bán Anna voltak.
Ezen ősei születési idejére nem bukkant rá, de arra igen, hogy 1741-ben kötöttek házasságot. – Könnyen kiszámolható, hogy hány évesek lehettek, ugyanis annak idején a fiúk 20, a lányok 15 éves korban házasodtak. Bár megtaláltam, hogy Kriván József édesapját Jánosnak hívták, de róla már semmi más adatra sem bukkantam. Az egyházi anyakönyvek igazolják, hogy a család nagy része katolikus volt, a végén házasodtak reformátusokkal – mondta.
A Kriván család egyébként nem csak szobrászművészeket, de földrajztudósokat, egyetemi magántanárokat is mondhatott magáénak.
Lajos bácsi a családtörténetet kézzel írta meg először, majd a kézirat nagy részét maga gépelte bele a számítógépébe, s javította is a szöveget.
A megszületett, okiratokkal, fényképekkel illusztrált családtörténet egyetlen egy példányban létezik, s ennek része az a családfa is, melyet Kriván Lajos maga rajzolt meg.