Lázár János tavaly december óta felel miniszterként ezért az ágazatért, és feltűnő, hogy azóta most először szembesül a MÁV-nál tapasztalható járműoldali és infrastrukturális problémákkal. Felmerül a kérdés: mit is csinált december óta, és hogyhogy ezek az információk nem jutottak el hozzá? – fogalmazott Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a szeretlekmagyarorszag.hu-nak.
„Ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a vasúti pálya újjáépítését”
– üzent a MÁV vezetésének Lázár János építési és közlekedési miniszter, válaszul arra, hogy pénzt kértek tőle a Budapest-Hegyeshalom-Rajka közötti vasútvonal egy szakaszának felújítására. A MÁV szerint pluszforrások nélkül a munka csak a 2024-re tervezett összes felújítás kárára kivitelezhető. A miniszter azt mondta, tulajdonosként a pénzügyi fedezetet biztosítani fogja, de csak utólag, ez viszont nem lehet probléma.
Csütörtök este a MÁV már azt közölte, hogy pályabejárást tartottak és a munkát már szeptemberben megkezdik, decemberre pedig be is fejezik. Arról nem írtak, erre honnan lesz pénz.
A VEKE elnöke szerint Lázár János már több aknára is rálépett a MÁV-val kapcsolatban. Ilyen volt nemrég a mellékvonalak bezárása, ami rá is égett Lázár Jánosra. Valószínűleg most elszakadt nála a cérna, amikor a vasúttársaság vezetése kicsit szemtelen módon közölte, hogy a miniszter feladata lenne a felújításhoz szükséges összeg előteremtése – fejtegette Dorner.
Kérdésre kijelentette:
Vannak olyan vélemények, hogy ez egyfajta felelősségvállalás előli menekülés, amivel Lázár visszatolja a mávosokra az ügyet úgy, hogy pénzt nem kapnak hozzá, de oldják meg. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy teljes mértékben meg lehet bízni azokban az adatokban, amit a MÁV vezetése mutat fel.
Felidézte, Homolya Róbert, a MÁV előző elnöke ki tudott lobbizni egy húszmilliárdos pluszsegélyt korábban a 100a vasútvonal Budapesten belüli szakaszának rendbetételére. Talán valami hasonlóban bízhattak a vasúttársaság mostani vezetői is.
Előbb jött Vitézy Dávid, aki sok tíz és sok száz milliárdos elképzelésekkel nyomult, de az üzemfenntartás már nem érte el az ingerküszöbét. Utána pedig színre lépett Lázár János, akinek az a feladata, hogy állítson meg minden beruházást, mert elfogyott a pénz. Ezek után külön pikantériát ad az ügynek, hogy épp hozzá fordultak pénzért. Ilyenkor merül fel az, hogy ha a miniszter nem tud érdemben tenni semmit azért az ágazatért, amelyért felelős, akkor megpróbálja a felelősséget magáról letolni. Nagyjából ezt láthatjuk most
– fogalmazott Dorner Lajos. Gondolatait azzal zárta, a hírek szerint állítólag szívesen megszabadulna ettől a területtől Lázár Jnos, ugyanis kezd rájönni arra, hogy csúnya dolgok éghetnek rá, ami nem tenne jót az ő politikusi karrierjének. Minden probléma abból fakad, hogy a közösségi közlekedést és benne a vasutat a magyar állam képviselői nem tekintik finanszírozandó ügynek.