Kárász József halálának 26. évfordulója előtt tisztelegtek két helyszínen is.
Az író lakóházán elhelyezett emléktábla előtt Fehér József, a Kárász József Irodalmi Kör elnöke és Sulyok Csaba emlékezett Kárász Józsefre, majd helyeztek el koszorúkat az emléktábláján.
Ezt követően a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében az író A templomkerülők című regényét ismertette Arany-Tóth Katalin.
De ki is volt Kárász József író, könyvtáros? 1914-ben Szegeden született, Hódmezővásárhelyen, a Református Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1932-ben. Sárospatakon teológiát hallgatott, majd mikor egy írásáért kitiltották az összes magyarországi református középiskolából Kolozsvárott folytatta tanulmányait.
Az Erdélyi Helikonban, az Ifjú Erdélyben, a Pásztortűzben jelentek meg munkái. Részt vett a Hitel című folyóirat alapításában. A teológiai akadémiát Budapesten fejezte be, majd 1935-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre.
Az Egyetemi Kör tagjaként jelen volt a Márciusi Front megalakulásánál, szerkesztette a Hidat, a Márciusi Front rövid életű lapját. A népi írók elleni perek idején egy, a védelmükben írott cikke miatt kéthavi fogházra ítélték. 1938-1944 közt az Egyedül Vagyunk technikai szerkesztője, 1940-1944 közt az Új Magyarság újságírójelöltje. 1939-ben a Stádium kiadó alkalmazta, itt jelent meg első regénye, a Tanya. 1941-ben két újabb kötettel jelentkezett.
Haditudósítóként megjárta a frontot, majd Bajorországban került amerikai fogságba. Miután hazatért, 1945 májusában letartóztatták, börtönre ítélték háborús bűnösség vádjával, 1948-ban szabadult. 1993-ban a Legfelső Bíróság mentette fel a háborús bűnösség vádja alól.
Csak 1956 elejétől jelenhettek meg újra írásai a Vásárhelyi Szóban, a Tiszatájban, majd 1957-ben új könyve, A gyújtogató. 1958-ban került az akkor Hódmezővásárhelyen működő Csongrád Megyei Könyvtárhoz, ahol megalapította a helytörténeti gyűjteményt s kialakította a szabadpolcos rendszert.
Munkásságát. életművét 1989-ben a város Pro Urbe-díjjal ismerte el.