A korábbiaknál jobb vér-agy gát modellek létrehozását segítő eljárást dolgoztak ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, a megoldás segítheti az agyra ható gyógyszerek tesztelését is.
Az új modellekre a vér-agy gát komplex működése miatt van szükség. A gyógyszerkutatások korai szakaszában fontos előre jelezni, hogy az adott hatóanyag képes lesz-e átjutni a gáton.
A vér-agy gát megakadályozza, hogy kórokozók vagy káros anyagok kerüljenek a vérkeringésből az agyba, de egyben gátolja a gyógyszermolekulák legtöbbjének bejutását is. Ez óriási akadályt jelent az olyan idegrendszeri betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór vagy az epilepszia.
A Deli Mára, az SZBK Biológiai Barrierek Kutatócsoport vezetője által irányított nemzetközi kutatás során azt vizsgálták, hogyan alakul ki az agyi erek sajátos védelmi rendszere. A kutatást rögzítő tanulmányukban három, a vér-agy gát fejlődésében szerepet játszó jelátviteli út eddig ismeretlen kölcsönhatásáról számoltak be a kutatók. Az útvonalak együttes célzásához a kutatók egy cARLA névre keresztelt kismolekula-koktélt hoztak létre, amellyel a vér-agy gát tulajdonságok minden eddiginél jobban kialakíthatók az endotélsejtekben, melyek az erek belső falát formálják.
Az új eljárás segítségével az eddigieknél jelentősen megbízhatóbb vér-agy gát modellek hozhatók létre emberi őssejtekből. Ezek a modellek hozzájárulhatnak az agyi hajszálerek élettani és kóros folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint alkalmasak lehetnek gyógyszerek és gyógyszerhordozók agyi bejutásának vizsgálatára is – vázolta Porkoláb Gergő, a HUN-REN SZBK doktoranduszhallgatója, a kutatás fontos szereplője.