Délelőtt 9 órától immár tizedjére rendezték meg a civilek szervezte Nyári kapuk színes programsorozatát. Tíz Rákóczi utcai régi parasztház kapuja nyílt meg, mely udvarán nyolcvan kiállító és számos program zajlott.
– A mai azért csak a tizedik, mert egy – a pandémia miatt – kimaradt – árulta el Somodi Ágnes társszervező. – A vendégszeretet az, mely ezt az utcát vagy ezt a közösséget jellemzi, s ezt szeretnénk megmutatni. Megtapasztalják azt az idelátogatók, hogy milyen Mártély és hogy ezt a programot úgy is fantasztikus közösségformáló programmá lehet formálni, hogy nem elsősorban a pénzről szól. Aki nem nyitotta ki a háza kapuját, az is hozzájárult, hogy a bejáratánál akár egy kis fotósarok megvalósuljon – tette hozzá.
A nyitott kapuk programsorozat annak idején a Rákóczi utcaiak kezdeményezéseként indult útjára.
A mártélyiak ezzel alapvetően a helybéliek vendégszeretetét akarják megmutatni a vidékről érkezőknek, ami mára olyan sikerült, hogy tíz Rákóczi utcai ház udvarán is zajlanak a programok, mintegy nyolcvan, elsősorban kézműves termékeket kínáló kiállítóval. De a gyerekeket lovas kocsikázással, a szegvári óvónők jóvoltából a Nyúl meg a káposzta című bábmesével és ugrálóvárral is várták.
Akinek kedve volt, a számtalan árus portékája mellett akár a vasúttörténeti kiállítást is megtekinthette a Hogy életük legyen Alapítvány az Ifjúságért, valamint a mártélyi önkormányzat és a Mártélyi Általános Művelődési Központ által támogatott programkavalkádon.
– Eljöttünk körbe nézni, pestiek vagyunk, csak itt van nyaralónk Mártélyon – mondta Berecz Katalin, aki Lillával, Márkkal és Évivel, azaz három saját gyermekeivel valamint Boldizsárral, a vendég kisfiúval nézte végig az udvarok programjait.
Volt is mit, hiszen nem csak a kiállítók vonzották az érdeklődőket, de csikós ruhába is öltözött zenészek is végig járták a helyszíneket, melyek egyikében köcsögökben rotyogott az étel.
– Régen, még a zománcos edények megjelenése előtt a parasztok – ami otthon volt, szalonnabőrke, kolbászdarab azt babbal ilyen cserépedényekben főzték meg. A tűz mellé tették a cserépedényeket, elmentek kapáltak egy sort, majd visszatértek az ételhez, felöntötték vízzel, míg el nem készült. Most így csülkös bab készül – mondta a Mohácsról érkezett Nagy Attila, aki rendszeres visszajárója a rendezvénynek.
– Már tavaly is l éreztük itt magunkat, ezért jöttünk el ide most is – árulta el a vásárhelyi Kis Krisztina, akinek tavaly is minden tetszett, s ez most is így volt. – Tavaly a kisfiamnak a robotika tetszett, melyet most nem találtunk meg, de remek volt az ugrálóvár, a kiállítás és minden.
A rengeteg gyermekes család mellett az idősebb korosztály is rácsodálkozott a nyitott kapuk kínálatára és fogadtatására. – Megható, hogy így összehozza az embereket és az is, hogy nem csak a korombéliek, de a fiatalok is mind itt vannak – állapította meg a fővárosban élő, 88 esztendős Vörös Imréné. – Látom, hogy a gyerekek is tobzódnak az örömtől. Ez nekem nagyon nagy élmény, akkora, hogy otthon jövőre jó pár turistatársam megkérem, hogy jöjjön el ide, mert ilyen élményben ritkán lehet valakinek része.
És persze a vidéki turistákon kívül a helybéliek is nagy számban vettek részt a programban. Aki nem önkéntes volt, az látogatóként: – Nagyon jó kezdeményezés, sajnálom, hogy a gyerekek miatt nem tudok belesegíteni. Nekem teszik. Amióta megvannak a gyerekek, mindig kijövünk ide – mondta Börcsökné Bálint Zita. Aki szerint kellene az ilyen rendezvények a faluba, mely egyébként azok nélkül túl nyugodt. Azt mondta, hogy ezért is szerencse, hogy gyakran vannak rendezvények a faluban.