Ruházkodáson, nyaraláson és a szórakozáson is spóroltak, sőt sokan felélték megtakarításaikat egy hazai felmérés szerint, mert akkora árdrágulást érzékeltek a magyarok. Miközben a hivatalos statisztika 5 százalékos inflációt mért, a válaszadók szerint 13 százalékkal nőttek az árak egy év alatt.
A hivatalos jelentések szerint a fogyasztói árak augusztusban csaknem 5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt. Egészen precízen 4,9 százalékos drágulást mutatott ki a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal, ami önmagában is jelentős, de a fogyasztók ennél sokkal drámaibb pénzromlást érzékelnek. Mindez azért sem különös, mert az élelmiszerek ára hivatalosan is 3,7 százalékkal, ezen belül az étolaj 30,6, a munkahelyi étkezés 9,2, a margarin 9,1, a baromfihús 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a statisztikát az „emberek” a saját bőrükön a hivatalostól eltérően érzékelik. Ezért a helyben.hu felkérte Magyarország legnagyobb, lakcímen alapuló közösségi oldala, a Mi utcánk szerkesztőit, hogy a több tízezer felhasználójuk véleményére alapozva vizsgálják meg, hogy a lakosság érzékelése szerint milyen mértékű lehet a hazai infláció. A felmérésből kiderült, hogy a vásárlók szerint – szemben a KSH egyébként jelentős 4,9 százalékos pénzromlásánál sokkal nagyobb – 13,4 százalék. A felmérésben résztvevők 65 százaléka ugyanis legalább 10 százalékos forintgyengülést érzékel. A felmérés szeptember 3 és 6 között összesen 969 válaszadó vett részt.
A bevásárlók úgy látják, hogy az élelmiszerek drágulása az átlagnál is jobban nőtt, ezen belül a zöldség és a gyümölcs extrém módon drágult. De durván nőtt az üzemanyag, illetve az építőanyag ára is.
Az infláció a megkérdezettek 10 százaléka számára napi problémát okoz, míg a válaszolók 53 százaléka érzékelte, hogy sokkal többet fizet a boltokban, s csupán 11 százalék közölte, hogy az infláció nem befolyásolja az életszínvonalát. A kutatást végzők az egyes országrészek között nem érzékeltek eltérést. Viszont a pénzromlásra eltérő módon reagáltak az emberek.
A járvány és az infláció ugyanis alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A megkérdezettek 62 százaléka kevesebbet költ ruházkodásra, 48 százaléka a nyaraláson spórolt; rövidebb időre, vagy egyáltalán nem ment nyaralni. 45 százalék a szórakozásra, illetve a kultúrára költ kevesebbet. 33 százalék viszont egyszerűen feléli a megtakarítását, és nem tud félretenni egy nehezebb időszakra.
A növekvő árakhoz úgy alkalmazkodik a magyarok 66 százaléka, hogy olcsóbb dolgokat vásárol, vagy takarékoskodik, még a vízzel is. A fővárosban élők 43, a vidékiek 28 százaléka leteszi az autót, és inkább a tömegközlekedést választja. Többletmunkát vállal a megkérdezettek 34 százaléka, kevéssé fűti fel a lakást 36 százalék.
Arra a kérdésre, hogy a nehéz helyzetben kire lehet Magyarországon támaszkodni, a megkérdezettek 53 százaléka a rokonokat, 29 százaléka a barátokat, 11 százaléka pedig a szomszédokat említette. Az önkormányzatokra, a kormányra, vagy a bankokra a megkérdezetteknek csupán 4 százaléka szerint lehet számítani.
Hogy hogyan emelkedett a lecsó elkészítésének ára az elmúlt években, azt az alábbi videó illusztrálja.
(forrás: helyben.hu)