Hiába vívott elkeseredetten Koncz király, Cibere vajda mégis legyőzte, majd elhurcolta ma a lovas-kutyás farsangi télbúcsúztatón a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ elől. A lovasfarsangot immár 20. alkalommal nézhették végig az érdeklődőt, aki idén harmadjára a kutyás felvonulókat is megtapsolhatták.
Két kutyussal is benevezett a lovas-kutyás felvonulásra Ombódi Cinti. – Turbót hot-dognak öltöztettük, ha már annyira jellemző ez a forma a tacskókra, Luna pedig a kis királynőnk, aki el van a kis világában – mutatta meg a látványos jelmezbe bújtatott tacsikat. Hozzátette, korábban még nem vonultak fel velük, de most ezt jó kikapcsolódásnak tartják, ezért neveztek. – Van még egy nagyobb kutyánk, egy doberman, de otthon hagytuk, mert nem mertük bevállalni, hogy vele is felvonuljunk – tette hozzá.
A két tacskó egészen addig békésen nézelődött még a felvonulás előtt, míg meg nem láttak egy harmadik ebet, akkor azonban harsány csaholásba kezdtek. És a megpillantott tacskó válaszolgatott is nekik. Hogy miről folyt köztük a diskurzus, az végül nem derült ki, ugyanis közben megjelentek a vásárhelyi sétálóutca Kossuth tér felőli részén a lovas felvonulás jelmezekbe bújt indulói, majd messze mögöttük a jelmezes gazdik és szintén jelmezes kutyái.
Még mielőtt azonban megindult volna menet, Kucsora Istvánról, a kéktói ménes egykori, ma már legendává vált alapítójáról emlékezett meg Perényi János, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke. Majd húsz gyönyörű postagalambot reptettek fel a felvonulás 20. évfordulója tiszteletére, Benk Ákos okleveles agrármérnök mérnök-tanár jóvoltából.
– A helyi, dél-alföldi hagyományok alapján állítottuk össze a rendezvényt. Rendhagyó és még országosan egyedülálló, hogy a maskarás fölvonulást az állatokkal jelenítjük meg. Köszönhető mindez annak, hogy Hódmezővásárhelyen nagyon sok lovas szakosztály működik és sok a hobbilovas, akik évről évre fantasztikus ötletekkel, jelmezekkel örvendeztetnek meg bennünket – mondta Sonkoly Ágnes. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ programszervezője hozzátette: néhány éve a kutyások is csatlakoznak ehhez a felvonuláshoz.
A felvonulást a telet jelképező Koncz király és Cibere vajda nyitotta, majd sorra jöttek a lovas maskarások, akiket egymás után mutatott be Törökgyörgy-Szilágyi Mihály, majd érkeztek a kutyások, akikről a legérdekesebb tudnivalókat Fejes Imre és Imre Zsófia árulta el az érdeklődők százainak.
Érkezett indián, vadász, jöttek hawaii lányok lovon, orvos, mexikói, boszorkány és sok minden más, sőt egy egész szekér Mártélyról is, de felvonult a kutyám rabja, itt volt a Mancs őrjárat és sok más jelmezes eb és gazdija.
– A kutyámat Simonnak hívják, a jelmezünk neve A kutyám rabja, adta magát, mert tényleg az vagyok, már csak a jelmezt kellett hozzá raknunk – mondta Krajcsovics Anikó, aki fekete-fehér csíkos rabruhában vonult fel, és akit a vastag rabláncot „tartó” kutyája kísért. – Ez egy nagyon jó csapatépítő program, megmutathatjuk, hogy az iskolánkban mit tanulnak, milyen jól neveltek a kutyáink – tette hozzá azzal, hogy a jelmez benne volt a fejében és az elkészítése sem telt sok időbe.
Lómadaraknak(!) öltözött be az a három lány, akiknek egy órájukba telt, mire Kishomokról belovagoltak a felvonulás helyszínére. – Ők ketten tyúkok – mutatott társnőire Csengeri Orsolyára és Csengeri Viktóriára Tóth-Szenti Laura, – én pedig pávának öltöztem. – Azért jöttünk el, mert szerintünk ez egy nagyon jó móka és nagyon szerettük volna megmutatni ezt a lófajtát. Kifejezettem élvezzük ezt a beöltözősdit – mondta.
A jelmezeik elkészítése bő egy hetet vett igénybe, cserébe igencsak látványos lett.
Az utolsó elvonuló után Czibere vajda és Télkirály összecsapásának lehettek a szemtanúi az érdeklődők, mely során Cibere vajda a lovára a földre került Koncz királyt nem csak legyőzte, de egy pányvára kötve el is hurcolta, hogy visszatérve máglyára vesse a telet jelképező kiszebábot. És oda kerültek mindazok a dolgok, kínok és bánatok is, melyektől a jelenlévők lélekben meg akartak szabadulni.
De szavak helyett beszéljenek a képeink.
