Erről az mfor.hu számolt be, miután kikérte az erre vonatkozó adatokat a NAV-tól. Akadt, amire az állami szerv nem tudott konkrétan válaszolni.
Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették. Annak sincs nyoma, hogy – ahogy a kormányzati propaganda keltette a hangulatot – éves szinten 250-300 milliárdot „csaltak volna el”, mert az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.
– írja cikkében az mfor.hu.
A portál adatigényléséből az derült ki, hogy a mintegy 10 éve alatt összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg. Az összes vizsgálat végleges határozattal zárult. Szó sincs tehát arról a 250-300 milliárdról, amit a kormányzat harsogott nyáron.
Az adatokat egyébként, bár a portál éves bontásban kérte, csak kilenc évre ömlesztve adta meg a NAV. Azt is kiolvasta az Mfor, hogy a NAV-évkönyvek adatai szerint a központi költségvetésnek katából a kilenc teljes év alatt összesen 930,4 milliárd forint bevétele származott. Ez azt jelenti, írják, hogy a katából származó, kilenc év alatt alig több mint félmilliárd forint megállapítás az összes katabevétel 0,06 százalékát teszik ki. Tehát az ellenőrzésekhez képest is elenyésző volt a jogsértések száma.
A portál arra is kíváncsi lett volna, hány esetben találtak a kormányzati körökben gyakran hangoztatott bújtatott munkaviszonyt. Ám, noha az adóhatósági jegyzőkönyvekben és a határozatokban is jelezni kell, hogy megállapítás esetén az adózó pontosan melyik jogszabályhelyet sértette meg, a NAV-nak az Mfor részére küldött válaszában az állt, „az adatigénylésben megjelölt teljes időtartamra számszaki adatok nem állnak rendelkezésre”.
Bár az Mfor arra is rámutatott, hogy a kiadózói és a munkaviszony elhatárolásának törvényi garanciái voltak, amiket egy ellenőrzés viszonylag könnyen feltárhat(ott volna). Például amennyiben a kisadózó vállalkozás ugyanazon adóalany számára éves szinten együttesen 1 millió forintnál nagyobb összegben állított ki számlát, akkor nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Ennek, és minden korábbi, például 2015-ös népszerűsítési kampánynak az ellenére a kormánypártok (sőt egy rádióinterjúban maga Orbán Viktor miniszterelnök is 300 ezer katást gyanúsított meg bújtatott munkaviszonnyal) és médiáik azt kezdték el mondani, hogy éves szinten a katások 250-300 milliárd forinttal rövidítik meg bújtatott munkaviszonyokkal a költségvetést, pedig erre semmilyen bizonyíték nem volt.
Azt a portál is megjegyzi, hogy a havi 50 ezres tételes adó a katatörvény bevezetésekor nagyjából meg is felelt az akkori minimálbér közterheinek, ám az, hogy ezt kilenc év alatt nem emelték, nem igazították legalább a minimálbér mértékéhez, az már nem a jogalkalmazó, hanem a jogalkotó felelőssége.