A Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű. Nemrég egy miniszter hozta szóba, de a kitermelésre esély sincs.
A makói palagázmező kitermelését is belengette lehetséges megoldásként Palkovics László technológiai és ipari miniszter, mikor két hete egy konferencián arról beszélt, a megváltozott környezetben miként tehet szert Magyarország új energiaforrásokra. Beszédében utalt rá, hogy léteznek olyan innovatív technológiák, amelyekkel eddig nem foglalkoztak, mert nem tűntek fontosnak, ám gondolkodni kell, hogy miként lehet évi 1,5 milliárd köbméterről 2,5 milliárdra emelni az éves gázkitermelésünket.
Az új technológiákkal kinyerhető gáz után Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Balaszállás, Makó, Mindszent és Szabadkígyós környékén folytak kutatások. Vagyis ha lenne alapja a tárcavezető szavainak, Vásárhely gazdaságát is nagy mértékben érintené az esetleges kitermelés, hiszen rengeteg pénzt kellene rá költeni.
„Az energiaszektor egy nagyon robusztus ágazat, nem lehet egyik pillanatról a másikra nagyon drasztikus technológiai váltásokat kivitelezni, mert infrastruktúra-intenzív. Az infrastrukturális beruházások idő- és költségigényesek” – mondta nemrég a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágvezetője.
A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Molnak. Arról kérdeztük a magyar olajtársaságot: van-e realitása a miniszteri kijelentésnek, a Mol foglalkozott-e már a témával stratégiai szinten, valóban kitermelhető-e gazdaságosan ez az ásványkincs belátható időn belül úgy, hogy a korábbi környezetvédelmi aggályokat sikerül kiküszöbölni? Megkeresésünkre nem érkezett válasz.
Ami a kilátásokat illeti, lelombozó nyilatkozatot tett pénteken Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora: „Amit most olajforradalomnak neveznek, és a politikusok szerint Európát ki fogja segíteni, a palaolaj és palagáz kitermelése. Ez úgy működik, hogy a mélyebben fekvő rétegekbe belefúrnak, és utána nagy nyomással vizet, meg mindenféle vegyi anyagot pumpálnak be, hogy kiszorítsák az olajat. Igen ám, de egy fúrás nyomán három-négy hónapig lehet csak olajat termelni, aztán a hozam visszaesik, és újat kell fúrni. S ennek a repesztéses technológiának úgy néz ki az energiamérlege, hogy a megtérülés a befektetett energiának csak néhányszorosa. Ráadásul a palaolaj és a palagáz kitermelése sokkal nagyobb környezetszennyezést okoz. Ezek nagyon rossz energetikai hatékonyságú folyamatok.”