Cselőtei József, az egykori József Attila Általános Iskola nyugalmazott igazgatója 87 éves korában hunyt el. A római katolikus temetőben helyezik örök nyugalomra, február 12-én délelőtt fél 11-kor.
Cselőtei József pályakezdőként 1955-ben Mindszentre került, 2 év után a Hódmezővásárhely Rárósi Általános Iskolába helyezték, ahol 1. osztálytól 5. osztályig. majd 6. osztálytól 8. osztályig tanított, összevont osztályokban. A körzetesítés miatt a Tegehalmi Iskolában folytatta a szép, de nehéz munkát.
Közel 20 évet töltött tanyán, ahol villany, víz és köves út nélkül igyekezett a környék felnőtt oktatását és kulturális életét is megszervezni. Később a vásárhelyi Szántó Kovács János Iskolában 6. osztálytól 8. osztályig összevont napközis csoportot vezetett.
Közben tanári diplomát szerzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1979-ben meghívást kapott a József Attila Általános Iskolába igazgatóhelyettesnek. Az iskola angol tagozatos volt, ahol második idegen nyelvként magas óraszámban tanították az angolt. Később igazgatóként folytatta ezt a munkát nyugdíjazásig.
Pályája során nagyon sok nehéz sorsú gyermekkel találkozott, de mindenütt akadt „egy-két csiszolatlan gyémánt”, akit sikerült egy boldogabb élethez hozzásegíteni. Találkozott jó képességű, válogatott tanulókkal is, ahol szárnyalni lehetett és sokoldalú ismeretekkel felruházni a tudás után vágyó, csillogó szemű fiatalokat.
Pályája során ő is számos elismerést vehetett át, többek között a Honvédelmi Minisztériumét, Hódmezővásárhely Nevelésének Szolgálatáért kitüntetést, Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. 2021-ben a vásárhelyi városházán rendezett ünnepségen feleségével együtt vehette át díszdiplomáját, azaz vasoklevelét.
42 évnyi pedagógus munkája legnagyobb elismerésnek a gyermekek szeretetét tartotta, a nemzedékek sorát nevelő-oktató tanár.
Nagyapja is tanító volt, s voltak olyan tanári példaképek rajta kívül is, amelyek invitálták erre a pályára. Egy vele és feleségével közös interjúban azt mondta: ,,Az első tanítványaim Mindszenten 35-40 év után is nagy szeretettel fogadtak, de ugyanez igaz a tegehalmi és a rárósi egykori gyerekekre is. Sokaknak a gyerekeit is tanítottuk. Különböző életutakat volt szerencsénk látni az elmúlt több mint 40, sőt még több évben.