Hétfőn délután háromnegyed 5-re várják Hódmezővásárhelyen a Fekete Sas elé a Skultéty lovas emléktúra lovasait, akik Szlovákiából Aradig lovagolnak, így tisztelegve Skultéty László magyar huszár emléke előtt. (Egyes vélemények szerint az ő élete ihlette Háry János alakját.) A lovasokat Kis Andrea alpolgármester asszony fogadja, majd koszorút helyeznek el a lovas-szobornál. A Szlovákiából érkező lovasok augusztus 19-én Aradra utaznak. A 16-án, hétfőn délután 17 órakor kezdődő ünnepséget követően az érdeklődők megismerhetik Skultéty László életútját, a gyerekek korabeli játékokkal ismerkedhetnek majd meg, de mindenki megcsodálhatja majd a hagyományőrzők színes ruháit is.
Skultéty László,születési nevén Gábris László, a leghosszabb ideig szolgálatban lévő magyar huszár 1738. június 27-én született a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban (Mojtín, ma Szlovákiában). Már apja is huszár volt,- olvashatjuk a Wikipédiában -, aki felesége halála után, 1750-ben a Ghillányi-huszárezredbe (1752-től Hadik-huszárezred) vitte ezredfiúnak félárvaságra jutott gyermekét, aki ekkor 12 éves volt. A tűzkeresztségen 18 évesen, a hétéves háború 1756-57. évi hadjáratában esett át, amelynek során a magyar huszárok Hadik András huszárezredes vezetésével elfoglalták és megsarcolták Berlint. Innen kezdve aztán haláláig végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött franciák, törökök, olaszok, poroszok és oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Többször megsebesült, hősiessége miatt 1790-ben strázsamesterré léptették elő és kinevezték az ezred zászlótartójává. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Odament hozzá és elbeszélgetett vele. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta neki, hogy ő már csak megmarad kornétásnak (zászlótartónak), mert a zászlót nem lehet elhagyni. 1831-ben, 93 évesen, szolgálatának 81. évében Aradon hunyt el.
Kihantolás, újratemetés
2013. végén a román hatóságok exhumálták Aradon nyugvó maradványait, majd a szlovák légierő katonai gépe a malackai katonai reptérre szállította. Koporsóját a szlovák haderő vezérkarának főnöke és díszegysége fogadta. Az ez időben magyar miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt állítása szerint korábban nem volt jele annak, hogy Skultéty magyarsága megkérdőjelezhető volna. Egyes vélemények szerint anyakönyv, illetve írásos dokumentumok alapján lehetne csak biztonsággal meghatározni a huszár zászlótartó identitását. Skultéty László földi maradványait szülőfalujába szállították.
Skultéty első síremlékét egykori ezredparancsnoka, Gróf Esterházy Vince emeltette – számolt be róla a felvidek.ma. 1898-ban az újaradi közösség azonban közadakozásból, valamint a hadsereg hozzájárulásával egy új síremléket állítatott a tiszteletére. 2013. május 22-én ezt a síremléket keresték fel a szlovák hatóságok, és innen szállíttatták el a híres huszár földi maradványait.
A szlovákok előbb felvették a román féllel a diplomáciai kapcsolatot, és csak utána exhumálták, majd vitték ki Skultéty földi maradványait katonai tiszteletadás közepette a repülőtérre, ahonnan honvédelmi gép szállította el a hamvakat. Az ünnepélyesség ellenére, az esemény a nagy nyilvánosság kizárásával történt. A sajtóban sehol nem jelent meg, hogy mi van készülőben. A szlovákok azzal indokolták a kihantolást, hogy Skultéty újaradi sírja után nem fizeti senki az illetéket.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere a magyar közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kiemelte: csupán a szóbeszéd szintjén lehetett hallani Skultéty kihantolásáról, de hivatalosan az aradi önkormányzatot nem kereste meg senki. „Olyan döntést hoztak a fejünk fölött, melyet a helyiekkel mindenképpen meg kellett volna beszélni, de sem az önkormányzat, sem a helyi érdekvédelmi szervezetet nem keresték meg, pedig olyan ügyről van szó, amely kötődik városunkhoz, és az itteni magyar közösséghez” – fogalmazott a városi elöljáró.
Skultéty nemzetisége az anyakönyvi kivonatból nem derül ki, ám érdemes tudni azt is, hogy egész életében osztrák ezredben szolgált. Ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy magyar néven temették el, ami magyar gyökereire utalhat.
Mindenesetre mind a magyar, mind a szlovák irodalom feldolgozta a huszár alakját. Garay János, reformkori költő Az obsitos címmel írt róla elbeszélő költeményt. A műben a főhős egy kiszolgált huszárként és a magyar nép vágyait valóra váltó császári katonaként jelenik meg, aki nagy háborúkban vett részt, és számos hőstettet vitt véghez. A legendás obsitos neve pedig nem más, mint Háry János, a nagyokat lódító öreg baka.